Pluszpénz nyugdíj mellett: a legjobb megoldás, ha csak alkalmanként dolgozna
Sok időskorú szeretne aktív maradni és kiegészíteni a jövedelmét, de a mindennapos, kötött munkavégzés már megterhelő lenne számára. Erre nyújt megoldást egy közérdekű nyugdíjas szövetkezet. Az ezen keresztüli foglalkoztatás maximális rugalmasságot ad, és az adózása is rendkívül kedvező.
Mutatjuk, kik jelentkezhetnek tagnak, milyen levonásokkal kell számolni 2026-ban, és mik a nyugdíjas szövetkezet tagságának korlátai.
Hogyan működik egy közérdekű nyugdíjas szövetkezet?
A szövetkezeti forma célja, hogy a nyugdíjba vonult, de még dolgozni vágyó idősek tapasztalatát visszavezesse a munkaerőpiacra. Fontos szabály, hogy a tagok legalább kilencven százalékának saját jogú öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban kell részesülnie.
A munka menete eltér a megszokott munkaviszonytól, és kevesebb kötöttséggel jár. Amikor belép, egy tagsági megállapodást köt a szövetkezettel, majd ők közvetítik ki a külső cégekhez, akik a szolgáltatást igénybe veszik. A legnagyobb előnye a rugalmasság: Ön dönti el, mikor vállal feladatot. Csak azokra a napokra kap fizetést, amikor ténylegesen dolgozott. Ha épp nem ér rá az unokák miatt, vagy egy hosszabb pihenést tervez, semmilyen hátrány nem éri, egyszerűen nem osztanak be arra az időszakra. Ráadásul a megkeresett extra jövedelemnek nincs felső korlátja a versenyszférában, az öregségi nyugdíját a munka mellett is hiánytalanul folyósítják.
Mennyi adót kell fizetni a keresetből?
Pénzügyi szempontból ez a foglalkoztatási forma kiemelten kedvező mind a dolgozóknak, mind a munkáltatóknak. A bruttó béréből itt is kizárólag a 15 százalékos személyi jövedelemadót vonják le, semmilyen más adó vagy járulék nem terheli. Emellett viszont teljesen rugalmas, így sokkal jobban beilleszthető a mindennapokba, mintha hagyományos formában vállalna munkát a nyugdíjas.
Nyugdíjas vagy és dolgoznál, de kérdéseid vannak? Ügyfélszolgálatunk ingyenesen válaszol.
A kifizetéseket mindig a szövetkezet utalja el a bankszámlájára, nem az a cég, amelyiknél a mindennapi feladatait végzi. Természetesen itt is érvényesül a bérezés alsó határa: a szerződésben meghatározott órabére nem lehet alacsonyabb az aktuálisan érvényes minimálbér órára vetített összegénél.
Mi a helyzet a szabadsággal és a táppénzzel?
Mivel a szövetkezeti munka nem hagyományos munkaviszony, az előnyök mellett akadnak fontos korlátok is. A társadalombiztosítási törvény alapján a nyugdíjas tagok ebben a formában nem minősülnek biztosítottnak (nem fizetnek társadalombiztosítási járulékot sem).
Mivel ezen a jogcímen nem keletkezik biztosítási jogviszony, betegség esetén táppénzre sem lesznek jogosultak. Hasonló a helyzet a fizetett szabadsággal is: ilyen nem jár a ledolgozott idő után (betegszabadság sincs). Bár a törvény előírja a megfelelő pihenőidőt és a munkaközi szünetet a feladatteljesítés során, azokon a napokon, amikor nem megy dolgozni, bér sem illeti meg. Ezért érdemes úgy tervezni a kiadásokat, hogy a betegség vagy az utazás miatti kieső napokon a kiegészítő jövedelem szünetelni fog.
