Öröklés haszonélvezeti jog esetén: 5 tévhit, amit sok örökös csak a hagyatéki eljárás során tud meg
Megörököltem a lakást, tehát én döntök róla – gondolhatja az örökös. Csakhogy ha az ingatlanon a túlélő házastársnak haszonélvezete van, a tulajdonjog nem jelent szabad használatot. A haszonélvezettel terhelt öröklés ezért könnyen okozhat meglepetést már a hagyatéki eljárásban. Nézzük az 5 legfontosabb tévhitet.
Az elsődleges, leggyakoribb tévhit az, hogy az özvegy mindenre haszonélvezetet kap. Márpedig nem. Ha az elhunytnak vannak leszármazói, a túlélő házastársat holtig tartó haszonélvezet illeti meg az örökhagyóval közösen lakott lakáson, valamint a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon. A hagyaték többi részéből viszont egy gyermekrészt örököl. Vagyis ha marad például egy másik lakás, autó és megtakarítás is, ezekre nem automatikusan özvegyi haszonélvezet kerül.
II. tévhit: A tulajdonos bármikor beköltözhet vagy kiköltöztetheti az özvegyet
A haszonélvező jogosult az ingatlant birtokolni, használni, hasznosítani és a hasznait szedni. A tulajdonos ezeket a jogokat csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező nem él velük. Ez azt jelenti, hogy az örökös attól még, hogy az ő nevére kerül a tulajdonjog, nem rakhatja ki egyszerűen az özvegyet, és nem követelhet tőle lakbért azért, mert a lakásban él.
III. tévhit: Az örökösök kifizethetik az özvegyet, és megszüntethetik a haszonélvezetet
Ezt sem dönthetik el egyoldalúan. A közösen lakott lakáson fennálló törvényes özvegyi haszonélvezet nem korlátozható, és a házastárssal szemben a megváltása sem igényelhető. A túlélő házastárs viszont a jövőre nézve bármikor kérheti a haszonélvezet megváltását. Ilyenkor a megváltásra kerülő vagyonból egy gyermekrész illeti meg, természetben vagy pénzben.
A haszonélvezeti jog öröklése esetén ez az egyik legfontosabb szabály: a tulajdonos nem szabadulhat meg egyszerűen pénzfizetéssel az özvegyi jogtól.
IV. tévhit: Új házassággal megszűnik az özvegyi jog
Ez egy régi szabályból fennmaradt tévhit. A hatályos Ptk. alapján az újraházasodás önmagában nem szünteti meg a holtig tartó özvegyi haszonélvezetet. A haszonélvezet személyhez kötött: természetes személynél legfeljebb a jogosult haláláig állhat fenn, és nem örökölhető tovább. Ha tehát az özvegy meghal, a haszonélvezeti jog nem száll át az ő örököseire.
V. tévhit: Haszonélvezettel nem lehet eladni a lakást
El lehet adni, csak van egy fontos következménye: a tulajdonos személyének változása önmagában nem szünteti meg a haszonélvezetet. Ha tehát az örökös eladja az ingatlant, a vevő főszabály szerint haszonélvezettel terhelten szerzi meg. Ha a vevő tehermentesen akarja megszerezni az ingatlant, a haszonélvezeti jog megszüntetéséről és ingatlan-nyilvántartási törléséről is gondoskodni kell.
Ki fizeti közben a költségeket?
A mindennapi kiadásokat sem automatikusan a tulajdonos állja. A haszonélvező viseli a dologgal kapcsolatos terheket – a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével –, és őt terhelik a használattal kapcsolatos kötelezettségek is.
Kérdés maradt az örökléssel kapcsolatban? Ügyfélszolgálatunk két munkanapon belül és díjmentesen válaszol.
Az öröklés haszonélvezeti jog esetén tehát nem azt jelenti, hogy az egyik fél megkapta a lakást, a másik pedig semmiről nem dönthet. A tulajdonjog és a használat joga akár hosszú évekre különválhat. Éppen ezért már a hagyatéki eljárásban érdemes pontosan tisztázni, hogy ki milyen jogot szerez.
