Kihasznált a főnököm, megsérültem: kihez fordulhatok, hogy kártérítést kapjak?
A munkaköri leíráson kívüli feladatok nem automatikusan jogellenesek, de ettől még a főnököd nem kérhet bármit, bármikor és bármilyen körülmények között. Ha egy idegen feladat miatt sérülsz meg, nem maradsz automatikusan magadra: előfordulhat, hogy üzemi balesetként ismerik el az esetet, baleseti táppénz jár, és a munkáltatóval szemben kártérítési igényt is érvényesíthetsz. A legfontosabb, hogy minden körülményt dokumentálj, és ne hagyd annyiban, ha a munkáltató megpróbálja eltitkolni vagy félvállról venni a történteket.
A munkaköri leíráson kívüli feladatok miatt bekövetkező baleseteknél nem az számít, hogy mi volt a munkaköröd neve, hanem az, hogy a munkáltató jogszerűen járt-e el, biztosította-e a biztonságos munkavégzés feltételeit, és a sérülés összefüggésben áll-e a munkaviszonnyal. Ha úgy érzed, hogy a munkaköri leíráson kívüli feladatok teljesítése során ért baleset miatt joghátrány ért, ne hagyd annyiban az ügyet: a megfelelő dokumentumokkal és szükség esetén jogi segítséggel érvényesítheted azokat a jogosultságokat, amelyek a törvény szerint megilletnek.
„Mosd le a kocsimat” „Ugorj fel a létrára, fesd ki gyorsan az irodát!” „Ma te takarítod a vécét is.” Sok dolgozó találkozott már olyan helyzettel, mikor a főnöke olyan feladatot adott neki, ami láthatóan nem ahhoz a munkához tartozott, amire felvették. Amíg minden rendben megy, sokan legyintenek. De ha baleset történik, rögtön felmerül a kérdés: ilyenkor ki a felelős? Kaphatok egyáltalán valamilyen pénzt? A biztosító fizet, vagy a munkáltató? És számít az, hogy nem is az eredeti munkámat végeztem?
Nem minden pluszfeladat jogellenes
Sokan azt gondolják, hogy ami nincs benne a munkaköri leírásban, azt automatikusan vissza lehet utasítani. Ez azonban nem így működik. A Munka törvénykönyve lehetővé teszi, hogy a munkáltató átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő feladatot bízzon a dolgozóra. Ennek azonban vannak feltételei és időbeli korlátai: főszabály szerint évente legfeljebb 44 beosztás szerinti munkanapra vagy 352 órára rendelhető el ilyen foglalkoztatás, és erről a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell.
Ez azt jelenti, hogy egy alkalmi, ésszerű helyettesítés vagy másik feladat önmagában még nem jogellenes.
Más a helyzet, ha valakit rendszeresen teljesen idegen munkára köteleznek, a feladat a munkáltató magánérdekét szolgálja (például a főnök autójának lemosása), vagy olyan munkát kell végeznie, amelyhez sem képzettsége, sem munkavédelmi oktatása, sem megfelelő felszerelése nincs.
Mikor mondhatsz nemet?
Ha az utasítás végrehajtása jogszabályba ütközne, vagy a saját életedet, testi épségedet vagy egészségedet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, az utasítás megtagadható. Ha pedig más ember életét vagy testi épségét sodorná közvetlen veszélybe, akkor az utasítás teljesítését meg kell tagadni. Ez különösen fontos olyan helyzetekben, amikor például egy irodai dolgozót küldenek fel egy magas létrára festeni mindenféle munkavédelmi oktatás vagy megfelelő eszköz nélkül.
Ha megsérülsz, attól még lehet munkabaleset
Ne higyjük azt, hogy csak akkor számít munkabalesetnek egy sérülés, ha pontosan azt a feladatot végeztük, ami a munkaköri leírásunkban szerepel. Valójában a döntő kérdés az, hogy a sérülés a munkaviszonnyal összefüggésben történt-e. Ha a munkáltató utasítására, munkaidőben vagy a munkavégzés során szenvedsz balesetet, attól még munkabaleset lehet az eset akkor is, ha éppen nem a megszokott feladatodat végezted.
A munkáltató köteles kivizsgálni a munkabalesetet, és a jogszabályban előírt esetekben munkabaleseti jegyzőkönyvet készíteni. Ha ezt elmulasztja, vagy vitatja a történteket, az később komoly jelentőséggel bírhat egy jogvita során.
Ki fizet ilyenkor?
Az első kérdés nem az, hogy lesz-e kártérítés, hanem az, hogy a balesetet üzemi balesetként ismerik-e el. Ha igen, és keresőképtelenné válsz, baleseti táppénz járhat az egészségbiztosítás szabályai szerint. Ez azonban nem ugyanaz, mint a munkáltatói kártérítés.
Ha a főnököd felelőssége megállapítható, a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett károkat is köteles lehet megtéríteni. Ide tartozhat például a kiesett jövedelem egy része, a gyógykezeléssel kapcsolatos indokolt költségek, a rehabilitáció kiadásai, maradandó egészségkárosodás esetén pedig további igények is felmerülhetnek. Bizonyos esetekben sérelemdíj is követelhető.
Fontos azt is tudni, hogy a baleseti táppénz nem jár automatikusan minden munka közben történt sérülés után. Ahhoz először azt kell megállapítani, hogy a baleset üzemi balesetnek minősül-e. Ha a munkáltató ezt vitatja, vagy az ügy nem egyértelmű, az üzemi baleset elismeréséről a társadalombiztosítási szabályok szerint az arra illetékes szerv dönt.
Az igényt nem érdemes halogatni: az üzemi baleset megállapítását főszabály szerint a balesettől számított egy éven belül lehet kérni.
És a biztosító?
A dolgozóval szemben elsődlegesen nem a biztosító, hanem a munkáltató felelhet. Ha a cég rendelkezik munkáltatói felelősségbiztosítással, előfordulhat, hogy végül a biztosító téríti meg a munkáltató helyett a kárt, de ez a munkavállaló szempontjából másodlagos kérdés. Vagyis nem azért járhat pénz, mert a biztosító fizet, hanem azért, mert a munkáltató jogszabály alapján felelősséggel tartozhat. Hogy ennek fedezetét végül biztosító állja-e, az már a munkáltató és a biztosító közötti jogviszony kérdése.
További kérdések merültek fel benned? Fordulj bizalommal Ügyfélszolgálatunkhoz, 2 munkanapon belül, ingyenesen válaszolunk.
Mit érdemes azonnal megtenni?
Ha megsérültél, a legfontosabb, hogy a történteket minél hamarabb jelezd a munkáltatódnak, és kérd a munkabaleset kivizsgálását. Az orvosnak mindig mondd el, hogy munka közben történt a baleset, mert ez az egészségügyi dokumentációban is szerepelhet. Őrizd meg az összes orvosi papírt, számlát és zárójelentést, valamint minden olyan bizonyítékot (pl. fényképet, üzenetet vagy tanú nevét), amely később igazolhatja, mi történt. Ha a munkáltató nem hajlandó munkabalesetként kezelni az esetet, vagy vitatja a felelősségét, érdemes munkajogban jártas ügyvédhez fordulni. Szükség esetén bíróság dönthet arról, hogy fennáll-e a munkáltató kártérítési felelőssége.
