Nyugdíjasok adózása 2026-ban: ennyi pénz marad a zsebében, ha dolgozik valaki
Hogyan alakul egy nyugdíjas adózása 2026-ban, milyen levonások terhelik a jövedelmét és miért éri meg alkalmazni a munkáltatónak? Mutatjuk a tudnivalókat.
Ha pusztán abból indulunk ki, hogy egy átlagos munkavállalót milyen adóterhek sújtanak, akkor nyugdíjasként dolgozni tényleg sokkal jobban megéri. Egy átlagos munkavállaló bruttó béréből főszabály szerint 33,5%-ot vannak le, ebből 15% személyi jövedelemadó, illetve 18,5% társadalombiztosítási (tb) járulék. A tb járulék 10% nyugdíjjárulékból, 7% egészségbiztosítási és 1,5% munkaerő-piaci járulékból áll.
A nyugdíjas munkavállalók kedvezőbben adóznak – de mennyivel?
Nyugdíjas adózása 2026-ban: a munkavállalók terhei
A saját jogú nyugdíjasok jövedelmük után, függetlenül attól, hogy milyen foglalkoztatási formában dolgoznak, nem fizetnek tb-járulékot. De nem csak a nyugdíjas munkavállalóra vonatkoznak a könnyítések: a munkáltató sem fizet szochót a nyugdíjas munkaviszonyból, megbízási jogviszonyából származó jövedelme után. Ennek a gyakorlatban az az eredménye, hogy a munkavállalónál és a munkáltatónál is több pénz marad, a nyugdíjas jövedelméből a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül nem kell levonni semmit.
A nyugdíjkorhatárt betöltött személyek számára a versenyszférában való munkavállalás teljesen szabad, nincs kereseti korlát vagy egyéb megszorítás. Ugyanez vonatkozik azokra a nőkre, akik a Nők40-nel kérték a nyugdíjuk megállapítását.
Nyugdíjas vállalkozóra vonatkozó szabályok
Ha valaki nyugdíjasként vállalkozik, akkor kiegészítő tevékenységet végző vállalkozónak minősül, így nem kell megfizetnie a tb-járulékot a vállalkozásából származó jövedelme után. A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók közé tartoznak a saját jogú öregségi nyugdíjasok, a Nők40 kedvezményes nyugdíjasai, illetve azok az özvegyi nyugdíjasok, akik már betöltötték a nyugdíjkorhatárt.
Külön szabály vonatkozik azokra a nyugdíjasokra, akik korábban a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) választották: ők nyugdíjasként már nem lehetnek főállású kisadózók. Ha továbbra is vállalkozóként szeretnének működni, akkor más adózási formát kell választaniuk.
Munkavállalás a közszférában
Ha egy nyugdíjas közalkalmazottként vagy más állami intézményben vállal munkát, akkor a nyugdíja folyósítását szüneteltetik arra az időszakra, amíg a közszolgálati jogviszonya fennáll.
Ez a szabály az alábbi foglalkoztatási jogviszonyokra vonatkozik:
- közalkalmazottak,
- köztisztviselők,
- bírók, ügyészek,
- rendőrségi és honvédségi dolgozók,
- egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozók,
- kormányzati szolgálati jogviszonyban állók,
- politikusok.
A nyugdíj folyósítása kizárólag akkor nem szünetel a közszférában dolgozó nyugdíjasok esetében, ha munkájukat szociális, gyermekvédelmi vagy köznevelési intézményben végzik, vagy választott tisztségviselőként dolgoznak (például polgármesterként).
Kérdezne a nyugdíj melletti munkavállalásról? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 2 napon belül válaszolnak.
Kereseti korlát a nyugdíjszerű ellátásoknál
Míg az öregségi nyugdíjasok korlátlanul kereshetnek, addig más típusú ellátások esetében 2026-ban is van kereseti határ. A korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülők legfeljebb a minimálbér 18-szorosát vihetik egy évben. Ez idén 5 810 400 forint.
Ha a nyugdíjas munkavállaló éves jövedelme meghaladja ezt az összeget, akkor a következő hónaptól az év végéig felfüggesztik az ellátás folyósítását. A következő év januárjában indulhat újra az ellátás, de csak addig, amíg az adott évben el nem éri az új kereseti korlátot.
