Vigyázz, mit beszélsz meg telefonon egy üzletkötővel, mert így is lehet szerződést kötni
A napokban felhívott egy ismert ember azzal, hogy segítsek neki, mert meglehetősen koros édesanyjánál kiderült, hogy három távközlési szolgáltatónál is van élő szerződése, TV előfizetésre, és hiába próbálta, sehol nem engedik felmondani. S amint kiderítette, telefonon kötötték vele a szerződéseket. Sajnos megtörténhet… De hogyan?
Elvileg a lehető legkényelmesebb dolog, ha meg se kell mozdulni ahhoz, hogy mondjuk egy mobilszolgáltatónál díjcsomagot cserélhessünk. De csak elvileg. Tipikus, hogy amikor mondjuk, a hűségidőnk lejárata közeleg, telefonon keresnek meg minket a szolgáltatók, vagy azok megbízottjai egy újabb ajánlattal. De akkor is számíthatunk ilyen megkeresésre, amikor két szolgáltató összeolvad és csak bizonyos ideig garantálják, hogy a régi csomagunkban maradhatunk. Tény hogy sok szolgáltató ki is használja ezt a lehetőséget. Egész csapatok élnek abból, hogy előnyösebb szerződések reményében rábeszélik a vonal túlsó végén lévő ügyfelet, hogy kösse meg.
Gyorsan le kell szögezni: egyáltalán nem törvénytelen az, hogy telefonon kötötték vele a szerződéseket. Az úgynevezett távollevők között kötött szerződéskötés jogszerű. Maga a fogalom egy olyan megállapodást takar, amelyet a felek nem egy időben és helyen kötnek meg. A baj ott van, hogy miután nem szokványos körülmények között születik a megállapodás, arról már nem adnak teljes körű felvilágosítást az ügyfélnek, hogy melyek az ilyenkor őket megillető jogok. Pedig nagyon fontos lenne. Ugyanis nincs semmi veszve, ha hirtelen döntésből rábólintunk egy ilyen ajánlatra. Igazából egy ilyen rövid telefonbeszélgetés alkalmával nincs is idő alaposan végiggondolni, esetleg utánanézni, hogy az ajánlat tényleg megfelelő-e számunkra.
A szabályok szerint egyébként köteles lenne a vonal túlsó végén lévő elmondani, hogy nyolc napon belül mindenféle indoklás nélkül elállhat a fogyasztó, mivel telefonon kötötték vele a szerződéseket. De akkor sem lép életbe a telefonon megkötött üzlet, ha nem küldi el a cég írásban is a szerződést. Sőt, ha nem írjuk alá, akkor is semmis a szóban megkötött megállapodás.
Az elállási lehetőségről való tájékoztatás elfelejtése mellett, gyakori, hogy azzal ijesztgetik az embereket, hogy ha visszalépnek, akkor bánatpénzt, vagy kötbért kell fizetniük a cégnek. Ez nem igaz, nem szabad ennek bedőlni! A kormányrendelet egyértelműen fogalmaz: nem követelhető semmilyen egyéb költség, bánatpénz vagy sztornódíj sem, ha a törvényes határidőn belül – tehát nyolc napon belül meggondoljuk magunkat.
Ha viszont valaki kicsúszik ebből a határidőből, tőle már jogosan kérhetnek akár bánatpénzt, akár kötbért is, hiába telefonon kötötték vele a szerződéseket. Vigyázzunk magunkra!
A szerző, Törtei-Takács Kriszta fogyasztóvédelmi szakújságíró, a Facsipesz című rádióműsor szerkesztő-házigazdája.
