Ennyi akkor is jár az örökségből, ha kihagyják a végrendeletből: a kötelesrész mértéke 2026-ban
A kötelesrész egy jogi „minimum védelem” a legközelebbi hozzátartozók számára. Nem minden rokon jogosult rá, és nem is jár automatikusan. A számítása sem egyszerű, mert nemcsak a hagyaték számít, hanem bizonyos korábbi juttatások is. Magyarul a válasz arra, hogy vajon mennyi a kötelesrész öröklésnél, továbbra is az, hogy főszabály szerint a törvényes örökrész egyharmada. De hogy ez konkrétan mekkora összeget jelent, azt mindig az adott helyzet határozza meg.
A végrendelet sokak fejében azt jelenti, hogy az örökhagyó teljesen szabadon dönthet a vagyonáról. Azonban a valóságban a jog egy szűk kör számára akkor is biztosít egy minimumrészt, ha az örökhagyó máshogy szerette volna. Ezt hívjuk kötelesrésznek, sok vita megindítójának.
Kik jogosultak kötelesrészre?
A kötelesrész nem minden rokon joga, kör viszonylag szűk: az örökhagyó leszármazója, házastársa, valamint (ha a törvényes öröklés rendje szerint örökölne) a szülő tartozik ide.
Ez egy fontos szempont: a szülő nem automatikusan jogosult, csak akkor, ha az adott helyzetben törvényes örökösként jönne szóba. Ez tipikusan akkor fordul elő, ha nincs leszármazó. Ezért például a testvér hiába közeli rokon, kötelesrészre nem jogosult.
Mennyi a kötelesrész öröklésnél 2026-ban?
A főszabály egyértelmű: a kötelesrész a törvényes örökrész egyharmada. Ez azonban nem egy fix arány a teljes vagyonra: először meg kell határozni, hogy az adott személy mennyit örökölne végrendelet nélkül, vagyis mennyi lenne a törvényes örökrésze. A kötelesrész ennek lesz az egyharmada.
Ha például két gyermek örökölne, akkor fele-fele arányban részesülnének. Ha az egyik kimarad a végrendeletből, akkor nem a fele jár neki, hanem ennek az egyharmada, vagyis a teljes hagyaték körülbelül egyhatoda.
További örökléssel kapcsolatos jogi kérdésed maradt? Írj ingyenes Ügyfélszolgálatunknak, ahol két napon belül válaszolunk.
Nem jár automatikusan, és ez sokba is kerülhet
A kötelesrész nemv érvényesül automatikusan, ez egy igény, amelyet a jogosultnak kell érvényesítenie a hagyatékban részesülőkkel szemben. Ha ezt nem teszi meg, akkor hiába lenne jogosult, nem fog részesedni. Az igény ráadásul nem marad fenn korlátlan ideig: öt év alatt elévül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a késlekedés konkrét anyagi veszteséget okozhat.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A kötelesrész nem tulajdoni hányadot jelent a hagyatékban, jogilag a hagyatékban részesülőkkel szembeni pénzbeli igényről van szó. A jogosult főszabály szerint a neki járó értéket követelheti, nem pedig egy konkrét vagyontárgyat. Ez különösen ingatlan esetén fontos: nem biztos, hogy valaki tulajdonrészt kap, sokszor elszámolás történik.
Nem csak az számít, mi maradt a hagyatékban
A kötelesrész alapját nem kizárólag a hagyaték ténylegesen megmaradt része adja. A számításnál figyelembe kell venni az örökhagyó által a halálát megelőző tíz éven belül adott ingyenes juttatásokat is, amennyiben azok a törvény szerint beszámítanak a kötelesrész alapjába. Ez fontos pontosítás: nem minden korábbi ajándék számít automatikusan, hanem csak azok, amelyek a jogszabály szerint beszámítandók.
Ezért az, hogy valaki életében elajándékozta a vagyonát, önmagában nem jelenti azt, hogy a kötelesrész kérdése is megszűnik.
Kizárás és kitagadás: döntő különbség
Sokan azt gondolják, hogy ha valakit kihagynak a végrendeletből, akkor az biztosan nem kap semmit. Ez nem így van. Az egyszerű kizárás nem szünteti meg a kötelesrészhez való jogot. Ehhez érvényes kitagadás szükséges, amely csak törvényben meghatározott okok fennállása esetén és megfelelő indokolással érvényes. Egy általános kizáró mondat tehát önmagában nem elegendő.
Kell utána illetéket fizetnünk?
A kötelesrész megszerzése öröklésnek minősül. Az, hogy kell-e illetéket fizetni, attól függ, ki kitől szerez. Egyenes ági rokonok és házastárs esetében teljes illetékmentesség van, így sok esetben tényleges fizetési kötelezettség sem keletkezik.
