Évekkel tolódhat a nyugdíja, ha ezt elhibázza a munkáltató – így ellenőrizze, minden rendben van-e
Sokan csak akkor szembesülnek a kellemetlen valósággal, amikor már késő: papíron minden rendben, a fizetés érkezik, aztán egy hitel igénylésnél, új munkahelynél vagy épp nyugdíj előtt derül ki, hogy a háttérben valami nagyon nincs rendben. A lényeg a tb-jogviszony, hiszen ez határozza meg, jogosult-e valaki ellátásokra, hitelre, és később milyen nyugdíjra számít. Nagyon nem mindegy, ezért mindenkinek érdemes tudni, hogyan történik a járulékadatok lekérdezése nav ügyfélportál rendszerén keresztül.
A járulékadatok szempontjából az is nagyon lényeges, hogy nem minden foglalkoztatási forma egyforma. Nem mindegy, hogy teljes állásban, minimálbérre bejelentve vagy esetleg EKHO szerint dolgozik valaki. Ezek között hatalmas különbségek vannak járulékfizetésben. Gyakori eset, hogy valakinek magasabb fizetést ígérnek, például 500.000 forintot, de valójában csak 200.000 ezerre jelentik be. A különbséget „zsebbe” adnák, vagy rosszabb esetben még azt sem fizetik ki. Csakhogy ilyenkor utólag már nehéz bizonyítani bármit.
Éppen ezért fontos már az elején tisztázni, hogy mennyi a bruttó bér, mire jelentenek be, és milyen jogviszonyban történik a munkavégzés.
Járulékadatok lekérdezése: NAV ügyfélportál elérhetőségén keresztül a legkönnyebb
A járulékadatokat legegyszerűbben online lehet ellenőrizni a NAV rendszerében, Ügyfélkapus belépéssel. Ez nem egy bonyolult folyamat és csak pár perc az egész.
- Elsőként be kell lépni a NAV Ügyfélportál felületére az Ügyfélkapu azonosítóval.
- Válasszuk ki a “Járulékadatok lekérdezése” opciót.
- Majd állítsuk be azt az időszakot (év és hónap), amelynek az adatait tudni szeretnénk.
- A járulékadatokat pdf vagy excel formátumban lehet letölteni.
A lekérdezésből kiderül többek között, hogy van-e egyáltalán bejelentett jogviszony, mióta tart a biztosítási jogviszony és milyen jövedelem után történik a járulékfizetés.
Elakadtál a lekérdezésben? Kollégáink segítenek az Ügyfélszolgálaton!
A nyugdíj bánhatja, ha nem stimmelnek az adatok
A tb-jogviszony az alapja betegség esetén a táppénznek, egészségügyi ellátásnak vagy akár egy hitelkérelemnek is. Egy bank például hitelbírálatnál megnézi a biztosítási jogviszonyt. Ha nincs folyamatos, vagy túl alacsony a bejelentett jövedelem, könnyen elutasíthatják a kérelmet. Munkaügyi vitáknál is arra lehet hivatkozni, aminek van írásos nyoma, ami a bérpapíron vagy a központi nyilvántartásban szerepel.
A legnagyobb hatása azonban a nyugdíjnál jelentkezik. A nyugdíj alapja a bejelentett jövedelem és a szolgálati idő. Ha valakit éveken át minimálbérre jelentettek be, miközben többet keresett, akkor a nyugdíja is ehhez a kisebb összeghez fog igazodni.
A nyugdíj összegének kiszámítása több lépésben történik, és minden egyes szakaszra pontos szabályok vonatkoznak. Elsőként a szolgálati időt számítják össze napra pontosan. Ide beletartozik a munkaviszony, a sorkatonaság, a gyermeknevelési idő és minden egyéb elismert időszak. Az összes napot 365-tel osztják, így kapják meg a teljes éveket. Ez azért fontos, mert minden évhez tartozik egy százalékos szorzó: például 20 év után a nyugdíj a fizetés 53%-a, 40 év után pedig 80%-a.
Ha már itt hiányzik valami, évek maradtak ki, mert nem tudtuk, hogy a munkáltató nem jelentett be minket vagy csak minimálbérre jelentett be, az nagyban befolyásolja a nyugdíj összegét.
A nyugdíj számításának pontos lépéseiről itt írtunk részletesen. A lényeg nagy vonalakban, hogy az induló nyugdíj összege a havi átlagkereset és a szolgálati időhöz tartozó százalékos szorzó szorzataként jön ki. Például, ha valakinek 400.000 forint a havi átlagkeresete és 40 év szolgálati ideje van, a szorzó 80%, így a nyugdíj 320.000 forint lesz. De, ha bármilyen adat hiányzik vagy hosszabb időszak nem szerepel a nyilvántartásban, akkor az mind kiesik a nyugdíj szempontjából.
Mit tehet, aki rájött, hogy nem jelentették be?
Ha valaki munkába áll, akkor a foglalkoztatónak a biztosítási jogviszony első napjáig be kell jelentenie ezt a NAV-nak. A foglalkoztató legkésőbb a bejelentést követő napon, illetve a biztosított kérésére 3 munkanapon belül köteles a bejelentésről igazolást kiadni a dolgozónak.
Ha ez nem történt meg, a munkaügyi hatósághoz lehet bejelentést tenni. A munkaügyi hatósági feladatokat a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok foglalkoztatás-felügyeleti és munkavédelmi főosztályai, valamint a járási hivatalok foglalkoztatási osztályai látják el. Az illetékes hatóságot a munkáltató székhelye vagy a munkavégzés helye szerint lehet kikeresni.
