Hogyan kell kiszámítani a nyugdíjat? 9 lépésben a bonyolult számítás
A magyar nyugdíjszámítás folyamatát sokan átláthatatlannak tartják, ami nem véletlen: a rendszer tényleg bonyolult, nem elegendő pusztán a saját adatainkat ismerni, a számokat utólag korrigálni kell. Mit jelent ez pontosan és hogyan kell kiszámítani a nyugdíjat? Farkas András nyugdíjszakértő levezette 9 lépésben.
Ahhoz, hogy valaki nyugdíjba vonulhasson, a főszabály szerint be kell tölteni a 65. életévet és legalább 20 év szolgálati idővel kell rendelkezni. Kivételt képeznek ez alól azok a nők, akik Nők 40-nel vonulnak nyugdíjba. Esetükben az életkor nem számít: ha rendelkeznek 40 évnyi jogosultsági idővel, akkor 65. életévük betöltése előtt is nyugdíjba vonulhatnak. Bár a feltételek mások, a számítás nem változik, a nyugdíj összegét mindenkinél ugyanazzal a kilenc lépéssel számolják ki.
Hogyan kell kiszámítani a nyugdíjat?
A nyugdíjbiztosító a következőképpen számol:
- A szolgálati idő elismerése: Elsőként napra pontosan összeszámolják az összes elismert szolgálati időt (munkaviszony, sorkatonaság, gyermeknevelési idő stb.). Ezt elosztják 365-tel, így megkapják a teljes évek számát. Ez azért fontos, mert minden évhez tartozik egy százalékos szorzó (például 20 év után a fizetés 53%-a, 40 év után a 80%-a jár).
- Járuléktalanítás: A számítás során az 1988. január 1-je és a nyugdíjba vonulás napja közötti bruttó kereseteket nézik. Ebből minden évben levonják az akkori szabályok szerinti nyugdíjjárulékot.
- Adótlanítás vagy nettósítás: Mivel a nyugdíj adómentes, a kereseteket is nettó szinten kell kezelni, ezért a bruttó összegekből levonják az adott évben érvényes személyi jövedelemadót is.
- Valorizálás: Ez a legfontosabb korrekció. A korábbi évek nettó kereseteit megszorozzák a valorizációs szorzókkal. Ez biztosítja, hogy a régi fizetéseket a nyugdíjazást megelőző naptári év országos bérszínvonalához igazítsák, így az évtizedekkel ezelőtti bér is a mai értékén számítson be a nyugdíjba.
- A napi nettó átlagkereset: Az összes valorizált és nettósított éves keresetet összeadják, majd elosztják az 1988 óta munkával töltött napok számával. Ezzel megkapják az igénylő egy napra jutó átlagos jövedelmét.
- A havi életpálya-átlag: A napi átlagot megszorozzák 365-tel majd elosztják 12-vel. Ez az összeg mutatja meg, mennyi volt a havi nettó átlagkeresetünk a teljes pályafutásunk alatt, mai értéken kifejezve.
- Degresszió (korlátozás): Ha a kiszámított havi nettó átlagkereset meghalad egy meghatározott összeget (jelenleg 372.000 forint), akkor az ezt meghaladó részt már csak csökkentett arányban (például 90 vagy 80 százalékban) vehetik figyelembe a számításnál.
- Az induló nyugdíj megállapítása: A havi átlagkeresetet megszorozzák az első lépésben rögzített százalékos szorzóval. Ha valakinek például 400.000 forint az átlaga és 40 év szolgálati ideje van, akkor a 80 százalékos szorzóval 320.000 forint lesz a nyugdíja.
- Nyugdíjbónusz hozzáadása: Aki a 65. év betöltése után is dolgozik tovább (úgy, hogy nem kéri a nyugdíját), az minden plusz 30 nap után 0,5 százalék nyugdíjnövelést kap. Ez a plusz a Nők 40 igénybevételekor még nem jár, csak a 65. év felett.
Mire érdemes figyelnünk?
Például arra, hogy a 4. lépésben használt valorizációs szorzók minden évben március végén jelennek meg. Ezért aki az év első hónapjaiban vonul vissza, az először csak nyugdíj-előleget kap, és a végleges összeget csak a szorzók megjelenése után állapítják meg számára.
A nyugdíjszámítással kapcsolatos kérdése van? Tegye fel ügyfélszolgálatunknak, kollégáink 2 napon belül válaszolnak.
Érdemes már a korhatár elérése előtt 1-2 évvel adategyeztetést kérni a hatóságtól, hogy minden munkával töltött napunk szerepeljen a nyilvántartásban, mert a 8. lépésben szereplő szorzókat minden egyes hiányzó év rontani fogja.
