Válás esetén mi számít különvagyonnak és mi közösnek? A házassági vagyonmegosztásról érthetően
A válás nemcsak érzelmileg megterhelő, hanem jogilag is összetett helyzet, különösen akkor, amikor a vagyon megosztásáról kell dönteni. Sokan ilyenkor szembesülnek azzal, hogy ami a hétköznapokban magától értetődően közösnek tűnt, arról a jogszabályok egészen másként vélekednek. Segítünk eligazodni, hogy hogyan zajlik pontosan válás esetén a vagyonmegosztás.
A házasságkötéssel vagyonközösség jön létre, hacsak a felek nem kötöttek házassági vagyonjogi szerződést. Ez azt jelenti, hogy minden, amit a házasság fennállása alatt szereztek, közös vagyonnak számít, függetlenül attól, kinek a nevén van, ki kereste meg, vagy ki fizette ki.
Mi tartozik a közös vagyonba?
A közös vagyonba tartozik a munkabér, a vállalkozói bevétel, a házasság alatt vásárolt ingatlan, autó, ingóságok, megtakarítások és befektetések, sőt még a különvagyon hozama is. Ha például az egyik fél a házasság előtt szerzett lakását bérbe adja, a bérleti díj már közös vagyonnak minősül.
Mi számít különvagyonnak?
Különvagyonnak ezzel szemben az számít, ami kizárólag az egyik házastársat illeti, és nem kell megosztani. Ilyen a házasság előtt szerzett vagyon, az örökség, a kifejezetten az egyik félnek adott ajándék, valamint bizonyos személyes jellegű juttatások, például sérelemdíj vagy kártérítés. Ugyanakkor a különvagyon jellegét szükség esetén bizonyítani kell, mert ha nincs megfelelő dokumentáció, tanú vagy egyértelmű utalás, az adott vagyon könnyen közösnek minősülhet.
Jó példa erre, ha a szülők pénzt adnak lakásvásárlásra vagy felújításra, és nincs rögzítve, hogy azt kizárólag a saját gyermeküknek szánták. Ilyen esetben az összeg a jog szerint közös vagyonná válhat. Éppen ezért nagyobb értékű ajándékoknál célszerű ajándékozási szerződést készíteni, illetve az utalás közleményében is feltüntetni, hogy kinek szól a támogatás.
Mikor szűnik meg a vagyonközösség?
A vagyonközösség megszűnhet, ha azt a bíróság megszünteti vagy a házassági életközösség megszűnik. Az életközösség megszűnhet például már a különköltözéssel is. Ennek azért van jelentősége, mert az ezt követően szerzett vagyon már nem minősül közösnek, ugyanakkor az életközösség megszűnésének időpontját szükség esetén bizonyítani kell.
Kérdésed lenne a válással kapcsolatban? Kérdezd Ügyfélszolgálatunkat, ahol jogászunk díjmentesen ad tanácsot a legbonyolultabb ügyekben is.
Mi legyen a közös ingatlannal?
A közös ingatlan sorsa többféleképpen rendezhető: az egyik fél kivásárolhatja a másikat, az ingatlant eladhatják és az ellenértéket megoszthatják, vagy ritkább esetben közös tulajdonban maradhat, de ez hosszú távon inkább több konfliktust szül. A közösen felvett hitel azonban a válás után is fennáll, és a bank felé mindkét fél teljes felelősséggel tartozik mindaddig, amíg a hitelszerződést nem módosítják. Hasonló a helyzet a házasság alatt keletkezett tartozásokkal is, amelyek főszabály szerint közösek, kivéve, ha bizonyíthatóan az egyik fél öncélú vagy pazarló magatartásából erednek.
Így történik válás esetén a vagyonmegosztás
A közös vagyont alapesetben fele-fele arányban osztják meg, és a jog nem tesz különbséget aszerint, hogy ki keresett többet vagy ki volt felelős a kapcsolat megromlásáért. Ha a felek nem tudnak megegyezni, vagyonmegosztási per indul, amelyben a bíróság dönt a vagyon és a tartozások sorsáról, valamint a perköltség viseléséről. Egy ilyen eljárás illetékkel, ügyvédi díjjal és esetenként szakértői költségekkel járhat, és akár évekig is elhúzódhat. Éppen ezért a dokumentálás, az előrelátás és szükség esetén a jogi tanácsadás kulcsfontosságú lehet annak érdekében, hogy a válás ne váljon még nagyobb anyagi veszteséggé, mint amennyire elkerülhetetlen.
Válás megcsalás esetén
Számos levél érkezik ügyfélszolgálatunkhoz azzal kapcsolatban, hogy a megcsalás hogyan befolyásolja a vagyonmegosztást. Van-e jelentősége annak, hogy az egyik fél félrelépett vagy rendszeres viszonyt tartott fenn a házasság mellett? A jogszabályok nem tesznek különbséget abban, hogy ki volt a felelős abban, hogy nem működik a házasság – legalábbis, ami a vagyonmegosztást illeti. A megcsalás önmagában nem befolyásolja a vagyonmegosztást, még ha érzelmileg komoly jelentősége is van és sokan azt hiszik, hogy valamiképpen befolyásolja is azt.
