A nyugdíj a fizetés hány százaléka? Kevesebb, mint hiszi – íme a kijózanító valóság
A nyugdíjszámítás összetett dolog, sok egyéni tényezővel. Évekkel a visszavonulás előtt érdemes beleásni magunkat a témába, mert rengeteg a félreértés, és nem csak az ellátás kiszámításával kapcsolatban. Az egyik leggyakrabban feltett kérdés, hogy a leendő nyugdíj a fizetés hány százaléka lesz – na de melyik fizetésé?
Az alapszabály szerint öregségi nyugdíjat 65. életéve betöltésekor bárki kérhet, feltéve, hogy rendelkezik elegendő szolgálati idővel. A Nők 40-nél más szabályok érvényesülnek, hiszen ennek épp az a lényege, hogy a feltételek teljesülése esetén az érintett hölgyek korábban nyugdíjba mehetnek. Viszont akár a sima nyugdíjról, akár a Nők 40-ről beszélünk, két dolog számít igazán: a szolgálati idő és a nettó életpálya-átlagkereset.
A szolgálati idő alatt azt az időszakot értjük, ami alatt igazoltan megfizették utánunk a törvény által előírt nyugdíjjárulékot. A nettó életpálya-átlagkeresetet megmagyarázni egy fokkal nehezebb: ez a nyugdíj összegének kiszámításához használt alap, amely az 1988. január 1. óta szerzett, járulékkal fedezett jövedelmek nettósított és a nyugdíjazás évére felértékelt (vagyis valorizált) havi átlagát jelenti. Röviden, kiszámolják, hogy a 20-30 évvel ezelőtti fizetés most mennyit érne. És itt van az egyik legnagyobb félreértés.
A nyugdíj a fizetés hány százaléka?
Mihez viszonyítunk? A legtöbben az utolsó, kézhez kapott nettó bérükre gondolnak, csakhogy a nyugdíjrendszerben nem ezt veszik alapul az ellátás megállapításakor, hanem az 1988 óta szerzett összes fizetést. Jellemzően a nyugdíjhoz közeledve keressük a legtöbbet, de az életpálya-átlagkereset szinte mindig alacsonyabb, mint az utolsó fizetés.
Egy másik gyakori tévedés, hogy a szolgálati idő egyenlő a ledolgozott évek számával. Tény, a munkával töltött évek (amikor biztosítottak voltunk, fizették utánunk a járulékokat) is szolgálati időnek minősülnek, de vannak más időszakok is, amelyek számítanak. Hogyan lehet szolgálati időt szerezni? A Magyar Államkincstár így fogalmaz: az a személy, aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll – pl. alkalmazott, egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás tagja –, és járulékot fizet, szolgálati időt szerez. Ezeket a jogviszonyokat a törvény tételesen felsorolja. Egyes pénzellátások folyósításának az időtartama szintén szolgálati időnek minősül, ilyen pl. az ápolási díj, a táppénz, a rehabilitációs ellátás, vagy a gyermekgondozást segítő ellátás.
Kérdése van a nyugdíjszámításról? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 2 napon belül válaszolnak.
Mára már alapigazság, hogy minél több a szolgálati idő, annál magasabb nyugdíjat állapíthatnak meg számunkra – de mennyivel? Létezik egy százalékos skála: a szolgálati idő hossza határozza meg, hogy a kiszámított életpálya-átlagkereset hány százalékát kapjuk meg induló nyugdíjként. Egy konkrét példa: 40 évnyi elismert szolgálati idő után a nettó életpálya-átlagkereset 80 százaléka jár. (Ahogy írtuk, nem az utolsó bér számít, hanem az összes.) Bár az egyéni életutak nagyon eltérőek, az átlagok azt mutatják, hogy ma Magyarországon a nyugdíjba vonulók az utolsó nettó fizetésüknek nagyjából a 60-70 százalékát kapják kézhez.
