Hogyan állapítják meg a nyugdíj összegét? Ez a két dolog számít igazán
Az egyik a ledolgozott évek, vagyis a szolgálati idő, a másik pedig az, hogy életünk során mekkora kereset után fizettünk járulékot. Ezért pusztán az alapján, hogy valaki 30 vagy 40 év munkaviszonnyal rendelkezik, illetve mennyit keres jelenleg, nem lehet megmondani, milyen összegű ellátásra számíthat. Ahhoz, hogy átlássuk, hogyan állapítják meg a nyugdíj összegét, a képleten túl ismernünk kell néhány alapfogalmat, pl. a nettó havi életpálya átlagkeresetet, valorizációt, szolgálati időt.
A nyugdíj számításának alapképlete: havi nettó valorizált átlagkereset × szolgálati időhöz tartozó százalékos szorzó. A nyugdíjszámítás során az történik, hogy az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazás kezdő időpontjáig kifizetett nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereseteket összesítik, amit aztán hozzáigazítanak a mai jövedelmek értékéhez.
Hogyan állapítják meg a nyugdíj összegét?
Az ellátási alap:
- Elsőként a bruttó kereseteket kell összegyűjteni: minden olyan 1988 utáni jövedelem számít, amelyből nyugdíjjárulékot vontak. Ebbe beletartozik pl. az álláskeresési járadék vagy gyed, hiszen ezen jövedelmek után is fizetünk járulékot. Van azonban egy fontos kivétel: ha valaki 1997 előtt teljes állásban dolgozott, de mellette mellékállást is vállalt, akkor az utóbbiból származó jövedelmét nem veszik számításba a nyugdíjalapban.
- Ezt követően jön a nettósítás: a bruttó jövedelmeket csökkentik az adott naptári évre vonatkozó járulékokkal és az adott évi személyi jövedelemadóval. Évről évre mindig az aktuális járulékkulcsokkal és SZJA kulcsokkal kell számolni.
- Következik a valorizáció: a korábbi évek nettó jövedelmeit az inflációhoz és a gazdasági növekedéshez igazítják. Ez azt jelenti, hogy a régebbi kereseteket a mai értékükre emelik valorizációs szorzók alkalmazásával.
A valorizált bérek (1988. január 1-től a nyugdíjazásig) mindegyikét összeadjuk. Ez lesz az ellátási alap.
A szolgálati idő kiszámítása
A teljes öregségi nyugdíjhoz minimum 20 év szolgálati idő szükséges és a nyugdíjkorhatár (jelenleg 65. életév) betöltése. Aki ennél kevesebb, de legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik, az résznyugdíjra lehet jogosult. A szolgálati idő kiszámításakor minden munkában töltött idő számít (1988-tól egészen a nyugdíjba vonulásig). Azok az időszakok, amikor valaki fizetés nélküli szabadságon volt, vagy nem történt járulékfizetés, nem számíthatók bele a szolgálati időbe, ezzel szemben a gyes, a gyed és munkanélküli ellátások egyes részei igen. A szolgálati idő tehát nem egyenlő a munkaviszonnyal.
Hogyan számolják ki a szolgálati időt?
- 1988. január 1-től a nyugdíjba vonulás napjáig minden naptári évre vonatkozóan pontosan, napi szinten ki kell számítani a szolgálati időt. Pl. a fizetés nélküli szabadság nem számítható bele, ezt le is vonják.
- Ezt követi az összesítés: az éves bontásban kiszámított szolgálati idő (napok) összeadásával kapjuk meg a teljes életpályánk során munkában töltött összes napok számát, azaz a teljes szolgálati időt.
- A korábban meghatározott ellátási alap összegét elosztjuk a teljes szolgálati idő napjaival. Így kapjuk meg az úgynevezett „egy napra jutó ellátási alap” összegét.
- Az „egy napra jutó ellátási alap” összegét megszorozzuk 365-tel, majd ezt az összeget elosztjuk 12-vel. Az így kapott érték lesz a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset.
- A szolgálati évekhez tartozik egy-egy nyugdíjszorzó:
20 év szolgálati idő: 53%
21 év felett: évenként további 2% (pl. 21 év = 55%, 30 év = 70%, stb.)
40 év szolgálati idő: 80%
40 év felett: évenként 2%, maximum 100%-ig
Nyugdíjszámítással kapcsolatos kérdése van? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 48 órán belül választ adnak.
Láthatjuk tehát, hogy a nyugdíj összegét két tényező határozza meg: mennyi időt töltöttünk a munka világában (szolgálati idő), és mennyi volt a keresetünk az évek során, amit aztán „felértékelnek” a mai értékére (valorizáció). Ne feledjük, mindenki élete egyedi: ezt kell részletesen visszakövetni, csak akkor használható a képlet.
