Az a bizonyos három nap a vásárlás után… talán egy hét is lehet?

Ki ne járt volna már úgy, hogy boldogan megvett valamit, és mire hazaért, rájött hogy rossz döntés volt? De sebaj, gondolta, majd holnap visszaviszem, hisz három napos cseregarancia van, simán vissza kell vegyék. Vagy nem?

Valamiért régóta és mélyen beépült a köztudatba, hogy a három napos cseregarancia értelmében a vásárlástól számított három napon belül simán vissza lehet vinni bármit, és a bolt köteles szó nélkül visszaadni a pénzt. Pedig ez – így ebben a formában – már több évtizede nem igaz. Egészen pontosan igaz is, meg nem is.

Mi a három napos cseregarancia?

A három napos cseregarancia esetében a visszavitel oka határozza meg, hogy mi a szabály. Ha nincs minőségi kifogás, az üzlet nem köteles visszavenni a terméket. Vagyis ha hibátlan, és csak azért visszük vissza és szeretnénk kicserélni például egy cipőt, táskát vagy ruhát, mert nem tetszik, vagy nem jó a mérete, vagy nem áll jól a színe. Nos, ebben az esetben nem érvényes a háromnapos szabály.

A tartós fogyasztási cikkek esetén létezik a három napos cseregarancia – de ott is csak és kizárólag a termék meghibásodása esetén. Ebbe a körbe tartoznak például a bútorok, az ékszerek, a különböző híradástechnikai felszerelések, a  háztartási gépek, a laptopok és például az autó is.

Három munkanap, ami akár hét nap is lehet

Nagyon fontos azt is tudni, hogy nem pont három nap, hanem három munkanap áll a vásárló rendelkezésére ahhoz, hogy élhessen a három napos cseregarancia lehetőségével. Nagyon nem mindegy, hisz gondoljunk csak bele, hogy például egy ünnepekkel teli hosszú hétvége miatt kapásból egy hét alatt érjük el a három munkanapot. Így még akkor is beleférhetünk a határidőbe, ha a vásárlástól számított hatodik napon adja meg magát a termék.

De jogosan merülhet fel az a kérdés is, hogy mi van akkor, ha éppen lakást újítok fel, és meg kellett vennem előre a konyhai gépeket, ám sokkal később lehet csak beüzemelni. Ekkor sincs baj, ugyanis ilyen esetben a beüzemeléstől számítódik a három munkanap. Viszont nem korlátlanul, hanem pontosan hat hónapig. Valljuk meg: nem is túlságosan életszerű, hogy veszünk egy nagy háztartási gépet és fél évnél is tovább csak a dobozában nézegetjük.

Ki viszi vissza a mosógépet?

Ha tehát a megvásárolt és 10 ezer forintnál drágább tartós fogyasztási cikkünk elromlik, visszavihetjük az üzletbe. És itt álljunk meg. Sokan nem tudják, hogy nem nekünk kell a saját költségünkön visszavinni. A szabályozás szerint a 10 kilónál nehezebb tartós fogyasztási cikkeket a kereskedőnek kell saját költségén visszaszállítani.  

Hogyha a termék használhatatlan, a kereskedő nem hivatkozhat semmire, köteles cserélni. Ha pedig valamiért nem tudja – mondjuk nincs készleten -, nem húzhatja az időt azzal, hogy várni kell az újabb szállítmányra. Ebben az esetben visszakérhetjük az árát, és köteles is azt visszaadni. Persze sokszor próbálkoznak azzal, hogy nem adják vissza, le kell vásárolni, ennek se dőljünk be, ha nekünk úgy kényelmesebb, ragaszkodjunk a pénzhez.

Vannak persze kivételek is. Tipikusan a nagy vásárlási dömping időszakában. Például karácsony táján jellemző, hogy a nem tartós fogyasztási cikkeket árusító üzletek engedékenyebbé válnak. Sok helyen fel is hívják a vásárlók figyelmét arra, hogy ha nem jó az ajándék – értékhatártól függetlenül – nyugodtan vigyék vissza az ünnepek után. A kereskedők szabadon dönthetnek így, ugyanis a törvény nem kötelezi őket a cserére. De hasznos lehet, ha erre még a vásárlás előtt rákérdezünk. Mondjuk az a legbiztosabb, ha ezt ki is írják. Ilyenkor egyébként az üzletek saját maguk szabhatják meg a csere határidejét is. Nem ritka, amikor akár tizenöt napos, vagy még ennél hosszabb határidőt adnak nekünk.

A szerző fogyasztóvédelmi szakújságíró, a Facsipesz című rádióműsor szerkesztő-házigazdája.