Kiderült, mennyi pénzt buknak az idősek: 100.000 forinttal magasabb lehetne nyugdíj

Mekkora volt tavaly az árnövekedés és mennyivel nőtt ehhez képest a nyugdíjak összege? Nemcsak Ön érezheti a kosarán, hogy az árak jóval gyorsabban emelkednek, mint a nyugdíjak. Éppen ezért javasol az Országos Nyugdíjas Parlament újfajta nyugdíjszámítást a magasabb nyugdíj érdekében. Az új módszerrel akár százezer forintnál is több nyugdíjat kaphatnának azok, akik jelenleg átlagnyugdíjban részesülnek.

A jelenleg hatályos törvények alapján az kérheti a nyugdíjazását, aki betöltötte a 65. életévét és rendelkezik legalább 20 év -résznyugdíj esetén 15 év- szolgálati idővel. Nőknél kicsit más a helyzet, ők 40 év jogosultsági idő megléte esetén, életkortól függetlenül mehetnek nyugdíjba. 

Csakhogy hiába várják sokan egy átdolgozott élet után a jól megérdemelt nyugdíjat, ha az Magyarországon sokszor a megélhetésre sem elég. 200 ezer idősnek 100 ezer forint alatt van az ellátása, és 500 ezren élnek a megélhetési minimumnál, azaz 140 ezer forintnál kevesebb pénzből. 

Korábban megírtuk már, hogy a KSH adatai alapján az infláció 5,5 százalékkal nőtt januárban az egy évvel korábbihoz képest. Ezzel szemben a januári nyugdíjemelés csak 3,2 százalék volt, így legszegényebbek most még rosszabb helyzetbe kerültek.

Felmerülő kérdések esetén forduljon bizalommal Ügyfélszolgálatunkhoz és kollégáink két munkanapon belül segítenek!

A magyar nyugdíjasok EU-s viszonylatban is nehéz helyzetben vannak

Az Eurostat 2021-es adatai szerint Magyarországon az egyik legalacsonyabb a havi nyugdíjak összege Európában. Az Uniós országokhoz viszonyítva Magyarországon 398 euró volt a havi átlagos nyugdíj, míg például Olaszországban volt a legmagasabb az egy ellátottra jutó nyugdíj, 1561 euróval, Franciaországban, Spanyolországban és Németországban pedig 1450 euró körül van a havi nyugdíj. 

Hogyan történik jelenleg a nyugdíj számítás?

A nyugdíj összege két dologtól függ: a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresettől és a munkában töltött évek számától. Ez utóbbit nevezzük szolgálati időnek. A nyugdíjszámítás során az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazás kezdő időpontjáig kifizetett nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereseteket veszik figyelembe, amelyet hozzá kell igazítani a mai jövedelmek értékéhez .Elsőként a bruttó kereseteket kell összegyűjteni: minden olyan 1988 utáni jövedelem számít, amelyből nyugdíjjárulékot vontak. Ebbe beletartozik pl. az álláskeresési járadék vagy gyed, hiszen ezen jövedelmek után is fizetünk járulékot. Van azonban egy fontos kivétel: ha valaki 1997 előtt teljes állásban dolgozott, de mellette mellékállást is vállalat, akkor az utóbbiból származó jövedelmét nem veszik számításba a nyugdíjalapban.

Ezt követően jön a nettósítás: a bruttó jövedelmeket csökkentik az adott naptári évre vonatkozó járulékokkal és az adott évi személyi jövedelemadóval. Évről évre mindig az aktuális járulékkulcsokkal és SZJA kulcsokkal kell számolni.

Ezután következik a valorizáció: a korábbi évek nettó jövedelmeit az inflációhoz és a gazdasági növekedéshez igazítják. Ez azt jelenti, hogy a régebbi kereseteket a mai értékükre emelik valorizációs szorzók alkalmazásával.

Újfajta számítás, magasabb nyugdíj?

Az Országos Nyugdíjas Parlament nem véletlenül ajánl újfajta nyugdíjszámítást. A szervezet a bérnövekedéshez igazítaná az idősek juttatását, amely százezer forinttal is növelné a nyugdíjak összegét.

„A jövő évi költségvetési törvényben az van, hogy a bérek 10,5%-kal, a nyugdíjak meg 3,6-tal nőnek. Mi örülünk, hogy a bérek nőnek, csak annak nem, hogy a nyugdíjak ehhez képest nem. Azt gondoljuk, hogy vissza kell térni a bérarányos nyugdíj indexáláshoz” – mondta Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament elnöke.

Ezzel az új számítási modellel még a svájci indexálás alkalmazásánál is jobban járnának az idősek. És, hogy miért? A számítások szerint a svájci indexálással 287 ezer forint lenne az átlagnyugdíj, a bérekhez igazított emeléssel viszont 344 ezer.