Jószomszédi iszony: mit tehetünk, ha megállás nélkül ugat a szomszéd kutyája?

Szomszédjogi sorozatunkban végig vesszük a szomszédok között előforduló leggyakoribb konfliktusokat és utánajárunk a kézzelfogható, valódi megoldásoknak. Sorozatunk egy igen gyakori problémával folytatódik: mit tegyünk, ha szakadatlanul ugat a szomszéd kutyája?

Korábban írtunk az elhanyagolt kertről, ami nem egy szép mindennapi látvány, főleg, ha még életveszélyes fa vagy növényzet is társul hozzá. Szintén patthelyzetben érezhetjük magunkat, ha nem vagyunk tisztában azzal, hogy kinek a felelőssége felújítani a közös kerítést? Ugyanilyen gyakori szomszédjogi kérdésnek számít a zajkeltés is. Egyre több problémát okoznak a hőszivattyúk hangos kültéri egységei, amelyet a szomszédok kénytelenek hallgatni. Előző cikkünkben írtunk arról, hogy mitévők legyünk, ha már nem bírjuk elviselni a folyamatos zúgást.

Ugat a szomszéd kutyája – mit mond a törvény?

Az ugatós kutya problémát jogi szempontból kétfelől lehet megközelíteni. Amennyiben úgy tapasztaljuk, hogy egy kutya folyamatosan ugat, állatvédelmi szempontból először arról kell meggyőződni, hogy nincs esetleg valami komoly baja az állatnak? 

Szomszédjogi szempontból viszont bármi zavarót tapasztalunk vagy bizonytalanok vagyunk, hogy mikor milyen tevékenységet végezhetünk a saját ingatlanunkban, azt kell szem előtt tartani, hogy:

“A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.”– foglalja össze az index.hu.

Ezt az elég általános megfogalmazást egészíti ki a szükséges és szükségtelen zavarás fogalma, amelyeket korábbi cikkünkben tisztáztunk már. Ebből kiderül, hogy mely tevékenységek zavaróak és melyek azok, amelyeket bizonyos korlátok között végezhetünk.

Mit mond a jogász arról, hogy milyen lehetőségeink vannak, ha állandóan ugat a szomszéd kutyája?

Első lépés az állatvédelmi eljárás

Dr. Kajó Cecília jogász elsőként egy fontos dologra hívja fel a figyelmet. „Alapvetés, hogy a kutya dolga, hogy ugasson és nincs olyan, hogy mindig ugat, hiszen akkor 24 órán keresztül kellene ugatnia egy nap”. Emellett fontos szempont, hogy a az állattartással együtt járó zavaró tényezőket (szag, zaj, stb.) a szomszédok tűrni kötelesek.

Ha mégis úgy tűnik, hogy állandóan ugat a szomszéd kutyája, akkor érdemes a jegyzőnél bejelentést tenni, ez az ún. állatvédelmi eljárás. Első körben azt kell körüljárni, hogy minden rendben van-e az állattal, megfelelően tartják-e és nem azért ugat esetleg folyamatosan, mert éhes vagy kikötve tartják.

Második lépés a birtokvédelem

Amennyiben a jegyző megbizonyosodott arról, hogy nem merül fel az állat veszélyeztetése, úgy birtokvédelmi eljárásban megvizsgálja, hogy szükségtelen, túlzó, indokolatlan zavarás történt-e. 

Ha igen, akkor eltiltja az illetőt a jövőre nézve ettől a magatartástól. Ez azt jelenti, hogy ha a kutya amiatt zavarja a lakókat, mert olyan habitusú vagy olyan energiaszinttel rendelkezik, akkor előírható, hogy:

A kennelben tartott kutya kenneljét helyezzék át a ingatlan másik részére. Vagy gyakori megoldás, hogy járjanak el a kutyával kutyaiskolába, hogy lekössék a felesleges energiáit.

Feljelenthetnek azért, ha láncon tartjuk a kutyát?

2016 óta tilos a kutyákat tartósan kikötve tartani. Ilyen esetben az elsőfokú állatvédelmi hatóság- általában a jegyző- szankcionálhatja és bírságolhatja a jogsértőt. 

A kutyák kikötése csak átmenetileg megengedett és csak az alábbi helyzetekben:

• amíg az állatot ápolják vagy valamilyen gyógykezelést folytatnak rajta
• az állat veszélyes viselkedése miatt, a veszélyeztetés idejére
• közlekedésbiztonsági, az állat testi épsége és a járműforgalom zavartalan működése érdekében
• állatról emberre terjedő betegség megelőzése érdekében, a betegség idejére

Jó, ha tudjuk, hogy az sem mindegy milyen módon történik a kikötés. Amennyiben fennáll a fenti esetek valamelyike és kénytelenek vagyunk kikötni a kutyát, akkor tartsuk szem előtt, hogy:

“A póráz hossza kistestű (20 kg alatti) ebnél 5 méternél, közepes testű ebnél (20-40 kg) 7 méternél, nagytestű ebnél (40 kg felett) 9 méternél, futólánc esetén a feszített és a futó részek hosszának összege 8 méternél, a futó rész hossza 3 méternél rövidebb nem lehet. A nyakörvnek forgóval ellátottnak kell lennie, és az eb életfunkcióit, táplálkozását nem nehezítheti el, az az állat számára fájdalmat nem okozhat.”– foglalta össze az index.

Mi a teendő, ha azért ugat a szomszéd kutyája, mert súlyosan elhanyagolják?

Amennyiben úgy látjuk, hogy a kutyát életveszélyes körülmények között tartják a szomszédok, ne a jegyzőhöz forduljunk, hanem hívjuk ki a rendőrséget. A jegyzőt inkább kisebb kihágások vagy hiányosságok esetén vonjuk be. Súlyos elhanyagolás vagy a kutya éheztetése esetén a rendőrségnek szóljunk, akik akár azonnal tudnak intézkedni.