Jószomszédi iszony, avagy szomszédjogi szabályok: ki újítsa fel a kerítést?

Egy jó szomszéd örök áldás lehet, egy problémás szomszéd azonban megkeseríti a mindennapokat. Sok esetben a szakemberek is azt javasolják, hogy először próbáljunk meg szóban megegyezni a szomszéddal. Ha ez nem vezet célra, akkor a legvégső esetben tegyünk jogi lépéseket. Szomszédjogi kérdésekről szóló sorozatunkban végigvesszük, hogy milyen vitás helyzetek adódhatnak a szomszédok között és hogyan lehet ezeket megoldani. A mindennapjainkat nagyon is befolyásoló, ám kevéssé ismert szomszédjogi szabályok közül talán az egyik leggyakoribb a telekhatárt elválasztó közös kerítést érintő kérdések.

Szomszédjogi szabályok: szükséges és szükségtelen zavarás

Mielőtt rátérnénk bármilyen konkrét kérdésre vagy vitás helyzetre, nagyon hasznos megismerni a szükséges és szükségtelen zavarás fogalmát. Ha ezt megismerjük, máris más megvilágításban látjuk majd a szomszédjogi szabályokat, hiszen először azt fontos tisztázni, hogy a tulajdonosoknak mihez van joga és mihez nincs.

A tulajdonos az ingatlan használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Dr. Markó-Lévai Szófia ügyvéd az alábbiakban foglalta össze az erre vonatkozó tudnivalókat:

Szükségtelen zavarásnak számít az indokolatlan zajokozás, akár nappal, akár esti időszakban történik. Ide tartozik az is, ha elvesszük a szomszéd kilátását vagy korlátozzuk a benapozását. A kamera felszerelése szükségtelenül zavarja a szomszédot olyan esetben, ha a saját házunkra felszerelt kamera rálát a szomszéd házára, kertjére. Ezzel sértjük a személyiségi jogát. Zavaró szagok esetében is kérhetünk birtokvédelmet a jegyzőtől, ha például a szomszédos ingatlan rendkívül elhanyagolt vagy étterem működik a házban és emiatt kellemetlen szagok öntik el a lakásunkat.

Szükséges zavarásnak számít a felújítás, amit bizonyos korlátok között, de meg kell tennünk és fordított esetben is el kell viselnünk a szomszédoktól. Ezt minden társasház külön szabályozza. Adódhat olyan szükséghelyzet, amikor például tűz esetén kénytelen a mi ingatlanunkat használni az életveszély elhárításához, ilyenkor a tulajdonos köteles tűrni, hogy az ingatlant használják. Ugyanilyen a közérdekű használat, amikor például kábelek átvezetése érdekében meg kell engednünk az ingatlan időleges használatát.

Szomszédjogi szabályok: ki újítsa fel a kerítést?

A szomszédjogi szabályok alapjait a 2013. évi CLXXIV. törvény a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól tartalmazza.

A két ház között álló, telkeket elválasztó kerítés – ami lehet növény is például – fenntartásával járó költségek alapesetben olyan arányban terhelik a tulajdonosokat, amilyen hosszú telket választ el a kerítés.

Természetesen, ha erről van külön írásos megállapodás a szomszéddal, akkor az az irányadó, de ha nincsen, akkor a határolt területek hosszúságának arányában kell megosztani a költségeket. A lényeg pedig az, hogy a közös kerítéssel kapcsolatos költségeket és feladatokat közösen kell viselni a szomszédoknak. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha például növénysor választja el a telkeket és nem egyértelmű, hogy kinek a feladata a sövény karbantartása.

Ha mégsem közös a kerítés, a felújítás azt terheli, akinek a telkén húzódik. 

Hogyan lehet eldönteni, hogy közös-e a kerítés?

Az, hogy a kerítés vagy sövény közös-e, a legkönnyebben és a legbiztosabban a földhivatalból kikérhető tulajdoni lap alapján dönthető el, vagy pedig földmérő segítségével. A tulajdoni lapot a legegyszerűbben ügyfélkapun keresztül kérhetjük ki, ezen a felületen. Személyesen pedig a kormányhivatalok földhivatali osztályain.

Ha azonban annak ellenére sem történik változás, hogy a jogszabály alapján minden tisztáztunk, akkor ilyen esetben a birtokvédelmi eljárás indítása lehet segítségünkre.

Hogyan indítható birtokvédelmi eljárás?

A birtokvédelmi eljárás lefolytatását a jegyzőtől lehet kérni. Ám arra figyeljünk, hogy a birtokháborítástól számított 1 éven belül lehet az eljárást kérelmezni. Ehhez az illetékes önkormányzat oldalán megtaláljuk a szükséges nyomtatványt, amely így néz ki.

Az eljárást a jegyző 15 napon belül lefolytatja, az eljárás díja 3000 forint. Amennyiben a jegyző megalapozottnak találta  a kérelmünket, úgy kötelezi a szomszédot a kerítés felújítására vagy a sövény, stb. rendben tartására. 

Napi Spúrtipp
Hóvége Ügyfélszolgálat

Nyári szélvédőmosó házilag: a kamionosok filléres receptje

Ez a házi készítésű nyári szélvédőmosó minden szennyeződést leold és foltmenetesen szárad.

Túl puha, plöttyedt, egyenetlen? Így készíts tökéletes roppanós kovászos uborkát!

Tökéletes alapanyag nélkül sosincs jó eredmény a konyhában: ez fokozottan igaz a fermentált, erjesztett ételekre.

Megszűnt a terhességi-gyermekágyi segély – mit igényelhetsz helyette? Ezt kell tudni a tgyásról 2025-ben

Sokak számára ismerős lehet, azonban ez az ellátás már 2015-ben megszűnt.

KKV-sok, figyelem! Milliókat kaphatsz és vissza sem kell fizetned – ezt kell tudni a Demján Sándor Programról

A hazai kis- és középvállalkozások számára idén minden eddiginél nagyobb lehetőségek nyílnak meg. Mint már korábban megírtuk a Demján Sándor Program kkv-knak kedvez - az új hír pedig az, hogy keretösszegét a kormány jelentősen megemelte.

Üveget vinnél a Sparba? Nem minden flakonra jár pénz – itt a lista

A spar üvegvisszaváltás szabályai 2025-ben: részletes útmutató a visszaváltható flakonokról, betétdíjakról, adományozásról és kézi visszaváltásról.

5 centis lyukak, túrások a kertben? 6 jel, hogy patkány fészkel a földben

Ha ilyet látsz, ne csak a vakondra gyanakodj. Simán lehet, hogy patkánylyukat találtál.