Hányszor jár a munkanélküli segély? 10 gyakori kérdés a témában és a válaszok

Bárkivel előfordulhat, hogy munka nélkül marad, akár maga mond fel, akár elbocsátják. Ilyenkor az ember fejében rengeteg kérdés merül fel, amelyekre az internetes kutakodás során vagy talál választ, vagy nem. Hányszor jár munkanélküli segély, mik a feltételei, igényelhető-e külföldi munka után? Jöjjön a 10 leggyakoribb kérdés az álláskeresési járadékkal (munkanélküli segéllyel) kapcsolatban.

1. Álláskeresési járadék, álláskeresési segély, munkanélküli segély – ez mind ugyanaz?

Nem egészen. Minden magyarországi állampolgár számára, aki állást keres, meghatározott ellátás jár. Ez az álláskeresési járadék, amit korábban munkanélküli segélyként, munkanélküli járadékként ismertek. Az ellátásnak vannak feltételei, csak az kaphatja meg, aki ezeknek eleget tesz.

Az álláskeresési segélyt kifejezetten a nyugdíj előtt állók kérvényezhetik, megkönnyítendő a nyugdíjkorhatár betöltéséig, ezzel a nyugdíjjogosultság eléréséig tartó átmeneti időszakot.

2. Hány hónap után jár munkanélküli segély (álláskeresési járadék)?

Az igénylés egyik feltétele, hogy a kérelmezőnek az álláskeresővé válását megelőző 3 éven belül legalább 360 nap jogszerző idővel kell rendelkeznie. Azaz, a munkanélkülivé válása előtti 3 évben legalább 12 hónapnyi bejelentett alkalmazotti vagy vállalkozói munkaviszony szükséges.

További feltétel, hogy az igénylőnek álláskeresőnek kell lenni, vagyis nem rendelkezhet munkával, vállalkozói tevékenységgel, illetve dolgozni szeretne, de a foglalkoztatási szerv nem tud megfelelő munkát ajánlani.

3. Külföldi munkaviszony után jár-e ellátás?

Igen, de szükséges hozzá, hogy az álláskereső már magyarországi foglalkoztatás után jelentkezzen be az álláskeresési jogviszonyba. A külföldön végzett munkáját a magyar állam elismeri a járadék jogosultságához, azonban arról is szükséges igazolást beszereznie. Ehhez elegendő az elbocsátás utáni záró adóigazolás.

4. Mennyi a munkanélküli segély maximális összege?

A járadék kiszámításához a hivatal megvizsgálja a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben befizetett munkaerő-piaci járulékok havi átlagos összegét. Ebből az átlagból számítják ki az egy napra vetített, arányosított járadék összegét, amit felszoroznak a folyósítási időtartam napjaival.

Az összeg maximum az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos legkisebb munkabér napi összege lehet. 2023. január 1-jétől a minimálbér összege havi br. 232.000 forint, a napi összeg 7.733 forint. A munkanélküli segély összege után fizetnünk kell a 15%-os személyi jövedelemadót és a 10%-os nyugdíjjárulékot is.

A lényeg: a folyósítás összege a teljes időtartam alatt a járulékalap 60%-a, de maximum a minimálbér 100%-a lehet.

5. Mennyi a munkanélküli segély időtartama?

Ezt az alapján állapítják meg, hogy az igénylő az álláskeresővé válása előtti 3 évben mennyi napot töltött el munkaviszonyban, vagy mennyi ideig folytatott vállalkozói tevékenységet. A jogszabály szerint 10 nap jogosultsági idő egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg.

Vegyünk egy példát. Ha az álláskereső a munkanélkülivé válása előtti 3 évben folyamatosan dolgozott 8 órában (vagy megszakítás nélkül vállalkozói tevékenységet folytatott), akkor 90 napig, azaz 3 hónapig jogosult álláskeresési járadékra.

6. Végkielégítés után munkanélküli segély járhat-e?

A végkielégítés az az összeg, amit a felmondási idő utáni időszakra kap a munkavállaló, ha a munkáltató mond fel. Végkielégítés annak jár, aki legalább 3 éve az adott munkahelyen dolgozik. 3 év után 1 havi fizetés, 5 év után 2 havi kapható és így tovább. A feltételekről részletesen itt írtunk.

Akár kapott az illető végkielégítést, akár nem, az álláskeresési járadékra jogosult lehet. Vagyis a végkielégítés a járadék igénylésének szempontjából nem számít.

7. Hányszor jár a munkanélküli segély?

Nincs ilyen megkötés. Az számít, hogy az igénylés feltételeinek eleget tegyen a kérelmező. A munkanélküli segélyre az jogosult, aki álláskereső, az álláskeresővé válását megelőző 3 éven belül legalább 360 napot dolgozott (volt legális munkaviszonya), és munkát akar vállalni.

8. Jár-e munkanélküli segély közös megegyezés esetén?

Járhat, ha az álláskereső eleget tesz az álláskeresési járadékhoz (munkanélküli segélyhez) szükséges feltételeknek. Nem számít, hogy az álláskereső felmondott vagy neki mondtak fel, és az sem, hogy közös megegyezéssel vagy azonnali hatályú felmondással távozott a munkahelyéről.

9. Friss diplomás munkanélküli segély – van ilyen?

A friss diplomások nem kaphatnak munkanélküli segélyt, nem jár semmiféle ellátás. A tb-jüket a hallgatói jogviszony megszűnése után 45 nappal el kell kezdeniük fizetni, ha nincs munkájuk.

10. Munkanélküli segély után meddig jár a tb?

Az állam legfeljebb 3 hónapig állja, utána az álláskeresőnek kell fizetnie.

Maradt még kérdésed? Nézd a meg az álláskeresésről, munkanélküliségről szóló tudásbázist!