A birtokvédelemről érthetően: mikor léphetünk és meddig tart egy per?
Ha valaki zavar minket a tulajdonunk használatában, vagy jogtalanul megfoszt a birtokunktól, nem kell tétlenül tűrnünk. A Polgári Törvénykönyv három teljesen független eszközt kínál a birtokvédelemre, amelyeket helyzettől, időtől és pénztárcától függően választhatunk ki. Jogászunk, Dr. Kajó Cecília írása nyomán a birtokvédelem fajtáiról.
Mikor érdemes a saját kezünkbe venni az irányítást, mikor forduljunk jegyzőhöz, és mire számíthatunk, ha bíróságra visszük az ügyet?
A birtokvédelem fajtái: jogos önhatalom
A jogos önhatalom lényegében egy arányos, hétköznapi válaszlépés a birtokháborítás ellen, amit akkor érdemes bevetni, ha az időveszteség miatt nem várhatunk hivatalos eljárásra. Ilyen például, ha egy válófélben lévő házaspár egyik tagját kizárják a lakásból; ilyenkor a kizárt fél jogos önhatalommal lecserélheti a zárat, hiszen nem köteles az utcán éjszakázni. Bár magánszemélyek a lehetséges túlzásoktól tartva ritkábban használják, az üzleti életben már bejáratott szolgáltatás: magánbiztonsági cégek gyakran alkalmazzák nemfizető bérlőkkel szemben, hogy a hátrahagyott ingóságokon érvényesítsék a törvényes zálogjogot. Lényeges azonban, hogy a lépés nem lehet túlzó vagy bosszúálló, és nem csaphat át önbíráskodásba.
Jegyzői eljárás: a hivatalos, ingyenes és gyors út
Ha fontos a papírforma, de nincs időnk éveket várni, a legjobb köztes megoldás, ha a jegyzőhöz fordulunk. Ez egy ingyenes, illetékmentes eljárás, amelynek ügyintézési határideje mindössze 15 nap. A jegyző egyfajta „picike bíróként” a tények és a látszat alapján dönt – hiszen aki egy ingatlanban bent van, arról a jog logikája szerint feltételezhető, hogy jogszerűen tartózkodik ott. Döntése alapján elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását vagy az eltiltást a jövőbeni zavarástól. Fontos tudni, hogy ez nem hatósági ügy, így a jegyző nem bírságolhat vagy idézhet be senkit, kizárólag a felek által önként benyújtott bizonyítékokból dolgozik.
Előfordulhat, hogy a zavaró személyeket nem tudjuk pontosan azonosítani – például egy zajos kocsma vagy munkásszálló vendégeit. Ilyenkor lép be a képbe a szomszédjogi szabályozás, amely alapján magát az üzembentartót vagy a tulajdonost vonhatjuk eljárás alá, akit aztán kötelezni lehet például a nyitvatartás korlátozására vagy a házirend betartatására.
Jogi tanácsra lenne szüksége? Tegye fel kérdésedet jogászunknak az Ügyfélszolgálaton keresztül, díjmentesen segítünk!
Birtokper: biztos, de hosszadalmas
A birtokper kétféleképpen indulhat: vagy a fenti jegyzői döntés elleni jogorvoslatként (ahol a jegyzői határozat adja az ürügyet a pereskedésre), vagy eleve bírósági úton. Míg a jegyző a tényekre és a látszatra fókuszál, a birtokperben már az a legfontosabb kérdés, hogy jogalap szerint kit illet meg a birtoklás. Bár hosszú távon ez a legbiztosabb megoldás, komoly idő- és pénzráfordítást igényel.
Meddig húzódhat egy birtokvédelmi per? A bírósági út választása komoly türelmet követel. Járásbírósági szinten egy átlagos birtokper nagyjából 1 évig tart, de az ügy bonyolultságától, a tanúk és az iratok számától, valamint az adott bíróság leterheltségétől függően ez a folyamat 6 hónaptól akár 1,5-2 évig is elhúzódhat. Ha bármelyik fél fellebbezéssel él az ítélet ellen, a törvényszéki szakasz további egy-másfél évet adhat a pereskedéshez.
