Tévedés, hogy lakáseladásnál mindig kell energetikai tanúsítvány: mutatjuk, mikor spórolhatod meg
Eladnád az ingatlanod? Mutatjuk, milyen költségekkel nem számolnak sokan. Vagy esetleg az érdekel, mikor nem jár az ingatlanközvetítőnek jutalék? Itt vagyunk, segítünk. Mai cikkünk az energetikai tanúsítványt veszi górcső alá. Alapesetben ingatlan eladásánál és bérbeadásánál energetikai tanúsítványra van szükség. A hirdetésben a besorolást fel is kell tüntetni, a szerződéskötéskor a tanúsítványt be kell mutatni, birtokbaadáskor pedig át kell adni. A tanúsítványt az épület egészére, vagy – társasházi lakásnál, irodaegységnél – az önálló rendeltetési egységre állítják ki. Ez a kiindulópont, ettől lefelé jönnek a jogszabályi kivételek.
A „nem kell” kör két nagy logikát követ. Egyrészt a kicsi vagy különleges rendeltetésű épületek (amelyeknél az energetikai értékelésnek nincs értelme). Másrészt bizonyos sajátos jogi helyzetek. Így lesz abból a közkeletű tévhitből, hogy „mindenre kell”, valójában egy árnyalt, jól körülbástyázott kivétellista.
A hivatalos kivételek – mikor nem kell energetikai tanúsítvány?
Nem kell tanúsítvány 50 m²-nél kisebb alapterületű önálló épületre. Nem kell műemlékre és hitéleti (vallási célú) épületre. Nem szükséges ideiglenes, egy évnél rövidebb használatra szánt épületnél (például felvonulási épület, sátor, fóliasátor). Elhagyható, ha az épületet lakhatásra vagy pihenésre évente négy hónapnál rövidebb ideig használják (tipikus nyaralók bizonyos esetei). Kivétel még a nem lakáscélú, alacsony energiaigényű mezőgazdasági, logisztikai és ipari épület/épületrész (például ahol a technológia határozza meg az energetikát, és a belső hőnyereség, légcsere szokatlanul nagy). Továbbá ahol a beltéri klímát hagyományos módon nem szabályozzák (nincs értelmezhető fűtés/hűtés).
Elhagyható akkor is, ha a használatbavételi engedély előtti tulajdon-átruházás történik (tipikusan beruházói értékesítés még használatbavétel előtt). Illetve ha valaki ugyanabban az ingatlanban már tulajdonos, s csak tulajdoni hányadot szerez meg. Beavatkozásmentességet kapnak némely állami programok (például a Nemzeti Eszközkezelő egyes ügyletei). A kivételek tételes, hivatalos felsorolását az állami Építésügyi portál adja – ezek a 2025-ben is irányadók.
A gyakorlatban az a sarokpont, hogy a tanúsítvány eleve azokra az épületekre vagy önálló rendeltetési egységekre értelmezett, amelyekben energiát használnak a beltéri légállapot szabályozására. Ezért fontos, hogy egy teljes lakóház eladásánál – még ha van is benne fűtetlen mellékhelyiség vagy garázs – a tanúsítvány a teljes épületre készül, míg egy különálló, fűtetlen melléképület önálló értékesítésénél a „nincs energetikailag értelmezhető beltéri klímaszabályozás” elve alapján jöhet szóba a mentesülés. Ha egy önálló, fűtött garázs vagy műhely meghaladja az 50 m²-t, rendszerint már nem esik a kivételbe, tehát eladásnál kell rá tanúsítvány – a határhelyzeteket minden esetben a tanúsító a helyszíni bejárás során tudja tisztázni a rendeltetés és a gépészeti állapot alapján.
Társasházi lakás, nyaraló, garázs: így értelmezd helyesen
Társasházi lakásnál nem a teljes házra, hanem az önálló lakásegységre készül a tanúsítvány, s a hirdetésben ezt a besorolást kell feltüntetni; szerződéskor be kell mutatni, átadáskor át kell adni. A közös gépészeti rendszerek – például távfűtés – műszaki paramétereit a tanúsító figyelembe veszi, de a tanúsítvány a lakás energetikai teljesítményét jelöli. Nyaralónál a kulcskérdés a tényleges használati idő: ha lakhatásra, pihenésre évente 4 hónapnál rövidebb a használat, a hivatalos kivétel élhet, és nem kell tanúsítvány; ha a használat ezt meghaladja, visszaáll az általános kötelezettség. Garázs esetén külön kell választani: ha a garázs a lakóház része, a ház egészére készülő tanúsítvány lefedi; ha önálló épületként értékesítik és fűtött, 50 m² felett jellemzően kell tanúsítvány; ha fűtetlen és nincs beltéri klímaszabályozás, a kivétel megállhat.
Hirdetés, szerződés, birtokbaadás – mikor kell előkerülnie a papírnak?
A jogszabályi sorrend egyértelmű. Hirdetéskor fel kell tüntetni a besorolást; az adásvételi vagy bérleti szerződés megkötésekor a tanúsítványt be kell mutatni; a birtokbaadáskor (átadáskor) pedig a tanúsítványt át kell adni a vevőnek vagy bérlőnek. Ha a kivétel alkalmazható, nyilván nem kell besorolást írni és tanúsítványt adni. A tanúsítvány 5 évig érvényes; ha közben a számítási módszer változik, a korábbi tanúsítvány még 60 napig felhasználható. A besorolási skála ma A+++–I között fut, az okiratot HET-szám azonosítja, a kiállított PDF-en QR-kód is segíti az ellenőrzést az Országos Építésügyi Nyilvántartásban.
Kérdése maradt? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 2 munkanapon belül válaszolnak.
Ki készíti, mennyi idő, mennyibe kerül – s kinek a dolga fizetni?
A tanúsítványt jogosult tanúsító készítheti (névjegyzéki szakember), a felmérés és számítás társasházi lakásnál legalább két munkaóra; hatósági díj nincs, a díj piaci szolgáltatási díj, amelyet általában az eladó/bérbeadó fizet – a felek ettől eltérően is megállapodhatnak. A hirdetési és szerződéses kötelezettség a tulajdonos/bérbeadó oldalán áll, ezért érdemes a tanúsítványt a hirdetés előtt elkészíttetni, kivételeknél pedig a mentesülés tényét előre tisztázni a tanúsítóval. Mindezt az állami Építésügyi portál összefoglalója rögzíti.
