Érdekes helyzet, hogy mikor nem jár az ingatlanközvetítői jutalék. Amikor valaki megbíz egy ingatlanközvetítőt nyilván nem gondolkozik előre ezen, bízva a gyors és sikeres lakás eladásban leginkább az lebeg a szeme előtt, hogy minél előbb jöjjön egy vevő és sikeres üzlet köttessen. A jutalék kérdése akkor szokott felmerülni, ha mégsem az ingatlanos hozza a vevőt, hanem a tulajdonosra máshonnan talál rá egy jó ajánlat. Ilyenkor is kell fizetni az ingatlanosnak? A Polgári Törvénykönyv szerencsére egyértelműen határoz a fenti kérdésben.
Mire szolgál az ingatlanközvetítővel kötött szerződés?
Ahhoz, hogy megértsük mikor nem jár az ingatlanközvetítőnek jutalék, jó, ha megismerjük, hogy miben segít az ingatlanos a lakás eladás során. Amennyiben valaki ingatlanost bíz meg a lakás eladás során, úgy egy megbízási szerződést köt az ingatlanossal.
Ennek lényege, hogy az ingatlanközvetítő segítsen az eladónak többek között:
- meghatározni egy ideális árat, amelyen elkezdheti árulni a lakást
- hirdetni az ingatlant és elkészíteni hozzá a hirdetést
- bemutatni az ingatlant az érdeklődőknek
- közvetíteni az eladó és vevő között a vételi ajánlatról, alkuról, stb.
Ezért cserébe a szerződésben foglaltak szerint jutalék illeti meg az ingatlanközvetítőt. Csakhogy itt merül fel a fontos kérdés, hogy csupán sikeres eladás esetén jár a jutalék? Mit tartalmazhat a szerződés, hiszen az ingatlanos nemcsak az eladás során végez munkát, hanem a fenti feladatok is hozzátartoznak a lakáseladáshoz.
Mikor jár az ingatlanközvetítői jutalék?
A gyakorlat azt mutatja, hogy az ingatlanos a leggyakrabban sikerdíj jellegű jutalékért dolgozik, ami az eladási ár bizonyos százaléka. Ez jellemzően 1-3% között mozog, de ettől eltérő is lehet. Amennyiben az eladó és a vevő között létrejön egy adásvételi szerződés, vételi szándéknyilatkozat vagy előszerződés, akkor jár az ingatlanosnak a jutalék.
Mikor nem jár az ingatlanközvetítői jutalék?
Gyakori probléma, hogy az ingatlanközvetítői tevékenység mellett végül mégis az eladó találja meg a vevőt. Vagy az érdeklődő és a tulaj az ingatlanost kikerülve találnak egymásra? Nehéz helyzet, hiszen ilyenkor a tulajdonos hivatkozhat arra, hogy nem az ingatlanos közvetítésével találta meg a vevőt, így nem jár az ingatlanközvetítői jutalék.
Éppen ezért a Polgári Törvénykönyv vonatkozó részének a segítségével az alábbiak vonatkoznak a kérdéses helyzetre:
Maga a közvetítői díj a szerződés megkötésének időpontjában válik esedékessé és ehhez két feltételnek kell teljesülni. Az egyik a vevő tényleges közvetítésének ésaz adásvételi szerződés létrejöttének ténye. Amennyiben az ingatlanközvetítő nem tudja igazolni, hogy a vevőt ő közvetítette, akkor az egyik feltétel nem teljesül, így a közvetítői díj nem jár.
Mi a helyzet a “kizárólagos szerződésekkel”?
Az e-ingatlanugyvedek.hu vonatkozó bejegyzése alapján tisztességtelen és érvénytelen, ha az ingatlanközvetítői szerződésben olyan feltétel szerepel, amely szerint a sikerdíj vagy jutalék akkor is megilleti a közvetítő, ha az az ingatlant nem az általa közvetített vevő vásárolja meg.
Ebből következően az is tisztességtelennek számít, ha pont a fenti helyzet kikerülése miatt kötbért kérnek az eladótól, ha az felmondja a szerződést.
Van, amikor tartalmaz kizárólagosságot a szerződés. Ha például az szerepel a közvetítői szerződésben, hogy az eladó értékesítheti önállóan az ingatlant, de nem bízhat meg másik ingatlanos irodát. Különben szerződésszegésnek minősül.
További kérdéseid vannak az ingatlan joggal kapcsolatban? Keresd ügyfélszolgálatunkat, kollégáink két munkanapon belül segítenek!
