Birtokvédelmi csiki-csuki: hangos szomszédok, ufók, alakváltók és más hétköznapi abszurditások
Évente hatezer birtokvédelmi kérelem érkezik, a többségük volt házastársak, bérbeadók és bérlők közti vitákból fakad – másik részük ennél sokkal extrább. De hol a határ a jogos igény és a perlekedési mánia között? Jogászunk, Dr. Kajó Cecília nyomán.
Magyarországon évente 6–8000 birtokvédelmi kérelmet nyújtanak be a jegyzőkhöz. Ezek közül 4000-et elutasítanak, 2000 esetben helyt adnak a kérelemnek, de csak kb. 500 végződik kényszer-végrehajtással – a többség önként teljesül. Évente 500-an támadják meg a jegyzői döntést bíróságon, ami viszonylag alacsony szám.
Ez alapján úgy tűnik, a rendszer gyors, hatékony és elérhető. De valójában rengeteg esetben nem is birtokvitáról van szó, csak abba van „becsomagolva” egy teljesen más típusú konfliktus – például vagyonmegosztás, kártérítés, telekalakítás, vagy egyéb polgári jogi vita. A jegyzőhöz fordulás mégis népszerű, mert gyorsabb, olcsóbb, közvetlenebb, mint a bírósági út – és sok ügyfél vagy jogi képviselő tudatosan használja ki ezt a lehetőséget, még akkor is, ha nem ez volna az illetékes fórum.
Birtokvédelem mindenre is
A birtokvédelem lényege, hogy valaki fizikai értelemben gyakorolja a birtoklás jogát, és ezt a másik fél önkényesen megsérti. Ilyenkor – bizonyos feltételek mellett – gyors, ideiglenes védelmet kérhetünk a jegyzőtől.
Gyakori példa: válás alatt álló házastársak kizárják egymást a közös ingatlanból. Vagy a nem fizető bérlőt kizárja a lakástulajdonos, netán lekapcsolja a közműveket – ezekre ideiglenesen a bérlő is kérhet védelmet, amíg a tulajdonos nem lép hivatalos útra. Az esetek egy része azonban nem is birtokvédelmi ügy, csak annak álcázott jogvita: például vagyonmegosztás, telekalakítás, kártérítési per. A jogi képviselők mégis gyakran „becsomagolják” ezeket birtokvédelemként, mert a jegyzői út gyorsabb.
Az embereket gyakorlatilag minden zavarja
És minden egyéni, egyedi jog- vagy érdeksérelmet azonnal jogi eszközökkel óhajtanak megoldani. Holott a birtokvédelem hármas eszköztára (jogos önhatalom, jegyzői birtokvédelem, birtokper) is azzal kezdődik, hogy mindenkinek joga van a birtokháborító cselekményeket jogos önhatalommal megszüntetni, amely arányos és nem túlzó és nem okoz nagyobb sérelmet a másik félnek, mint amekkora sérelmet épp elhárítanak. Vagyis ha valahonnan kizártak például, ahol én birtokban voltam, jogom van oda bemenni, nem kell megvárnom semmilyen jogi eljárás végét, hatósági asszisztencia nélkül zárat cserélhetek és bemehetek – úgy természetesen, hogy én se zárjak ki cserébe kölcsönösen másokat.
A polgári jog egyik fontos fogalma a tűrési kötelesség, vagyis annak tudomásul vétele, hogy lakóközösségben élünk, a hétköznapi létünk egy csomó zavarással jár mások felé, ahogyan ők is zavarnak minket, de amíg ez nem lép át egy meglehetősen szubjektív korlátot (mert ugye kinek mi a zajos, szagos, elviselhetetlen) addig tűrnünk kell és addig ezek a hétköznapi történések a jogrendszer ingerküszöbét sem érik el.
Nincs az a fikció, amit a valóság ne szárnyalna túl
Talán meglepő, de évente több száz esetben fordulnak az emberek a jegyzőkhöz azzal kapcsolatban, hogy a szomszédban túl hangosak szexuális aktus közben, és a jegyző kötelezze arra X-et, hogy halkabban éljen nemi életet. Ez elmondva és leírva és viccesen hangzik, de tényleg születnek ilyen kérelmek, amikor valaki reálisan elvárja egy közigazgatási szervtől, hogy szabályozza keretek közé a szomszéd szexuális életét.
A repülőtér környékén a fővárosi kerületekben de az agglomerációban is sok kérelem születik azzal kapcsolatban, hogy a ferihegyi repülőteret telepítse át a jegyző Budaörsre, hisz hogy ott kit zavar majd az már nem kérdés annak, aki megszabadult a repülőgépek és a kiszolgáló terület zajától, vagy éppenséggel a jegyző módosítsa a fel- és leszálló repülőgépek repülési útvonalát, mert rendszeresen akkor szállnak át a ház fölött amikor a kisgyereket altatják és nehezen alszik el a zajtól. Erkölcsi dilemmát okoz sokszor az elsőre viccesnek hangzó dolog, miszerint évente több száz embert megfigyelnek vagy sugaraznak az ufók, mérgezik őket vagy éppen alakváltó lények költöztek a szomszédba akik mérgező port bocsátanak ki éjjelente. Hogy mi ilyenkor a jó megoldás, arra nekem sincs válaszom.
Birtokvédelem helyett kreatív megoldás
Kollégáktól hallottam két esetet, hogy mi hozta el ilyenkor a kívánt hatást birtokvédelmi eljárás megindítása nélkül. Az egyik esetben a láthatatlan porral mérgezett már járt néhányszor a rendőrségen és a jegyzőnél is, mire a két szerv közös egyeztetéssel arra jutott, hogy ha legközelebb megjelenik, biztosítják róla, hogy tudnak a problémáról, és az alakváltó szomszédot műholdakon keresztül figyelik meg a nap 24 órájában, és ha bármi gyanúsat látnak, azonnal be fognak avatkozni. Ez a magyarázat annyira megnyugtatta az ügyfelet, hogy elállt a kérelem benyújtásától és többé nem jelent meg a hivatalban.
A másik szintén ufó általi mérgezésről szól, néhány évvel az 1 és 2 forintos érmék kivonása után. Az ügyfél esetleírása után (ufó, mérgezés, láthatatlan por, folyamatosan romló egészség stb.) elmondták neki, hogy mi a teendő: beszerez annyi darab kivont érmét, amely derékmagasságban felragasztva kívülről a kertes ház falára körbeéri a házat és védőkört alkot. Az érméket azért vonta ki a kormány, mert olyan speciális fémből készültek, amely idegen fajok sugárzása ellen véd és az államnak is szüksége volt minél több ilyen anyagra a világűrből érkező támadás elhárítására. A feladat tehát adott volt: kabátzsebben, tárca mélyén megbúvó, beváltani elfelejtett érmék százait kellett felkutatnia az ügyfélnek és aztán ha eleget talált, felragasztani körben a házra. Kb. másfél év múlva kopogtatott be az ügyintézőhöz a hivatalba, más ügyet intézve csak beköszönni, hogy megköszönje és elmondja, valóban működik az érmepajzs, amióta felragasztotta, nem hat rá a sugárzás. A baj az volt, hogy a hálálkodás után bement az ügyintéző főnökéhez is, és neki is megköszönte és megdicsérte a beosztottját, hogy milyen csodálatos tanácsot adott hivatalos eljárás megindítása helyett
