Mikor nem kell szemétdíjat fizetni? Ismerd meg a pontos jogszabályt 

Magyarországon a hulladékgazdálkodási törvények alapján a szemétszállítási díj megfizetése kötelező. Ez azt jelenti, hogy minden ingatlan tulajdonosa köteles igénybe venni a közszolgáltatást, függetlenül attól, hogy keletkezik-e hulladék az adott ingatlanban. Ennek hátterében közegészségügyi indokok állnak, amelyek a jogszabályokban is rögzítve vannak. Bár a szemétdíj fizetése általában kötelező, léteznek kivételek és szüneteltetési lehetőségek, amelyeket a vonatkozó jogszabályok és az önkormányzati rendeletek szabályoznak. Cikkünkben mutatjuk, hogy mikor nem kell szemétdíjat fizetni és miért.

A szemétdíj kötelező igénybevétele

A bevezetőben már említettük, hogy szemétdíjat minden ingatlantulajdonos köteles fizetni, ugyanakkor van lehetőség a szolgáltatás ideiglenes szüneteltetésére, ha az ingatlan huzamosabb ideig használaton kívül van. A szüneteltetés lehetőségeiről mindig a települési önkormányzat képviselő-testülete dönt, külön önkormányzati rendeletben szabályozva az adott területen érvényes eljárásokat. Ezért érdemes minden esetben tájékozódni az adott önkormányzatnál, hogy milyen feltételek mellett kérhető a szemétdíj szüneteltetése. Ily módon elkerülhetők a kellemetlenségek, beleértve a díjhátralék felhalmozódását is.

Mikor nem kell szemétdíjat fizetni: szüneteltetési lehetőségek

Lakatlan ingatlan esetén

Az egyik leggyakoribb eset, amikor mentesülhetünk a szemétdíj fizetése alól, ha az ingatlan huzamosabb ideig lakatlan. Ebben az esetben, ha a tulajdonos tudja igazolni, hogy semmilyen tevékenység nem zajlik az ingatlanon, és nem keletkezik hulladék, akkor kérheti a szolgáltatás szüneteltetését. Budapesten például az FKF közleménye szerint, ha egy ingatlant több mint 60 napig nem használnak, és az ingatlanon sem bérbeadás, sem más típusú hasznosítás nem történik, a tulajdonos kérheti a hulladékgazdálkodási szolgáltatás felfüggesztését.

Az igénylést legalább 30 nappal előre kell benyújtani, és a szüneteltetés csak teljes hónapokra kérhető. Az FKF azt is megjegyzi, hogy a szüneteltetést nem lehet visszamenőleg kérvényezni, és ha a pontos időtartam nem ismert, automatikusan fél év szüneteltetést állítanak be, amely a lejárat után automatikusan újraindul. Természetesen településenként ezek a feltételek módosulhatnak, ezért ha használaton kívül álló ingatlannal rendelkezünk vidéken, akkor érdemes az illetékes önkormányzatnál érdeklődni az esetleges szüneteltetés feltételeiről.

Üdülő ingatlan esetén

Az üdülő ingatlanok szintén eltérő szemétdíj-fizetési kötelezettséggel rendelkezhetnek. Sok esetben az üdülő ingatlanokra szezonális díjat vetnek ki, amely csak azokra a hónapokra vonatkozik, amikor az ingatlant ténylegesen használják. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonosok csak azokra az időszakokra fizetnek, amikor ténylegesen keletkezik hulladék. Az ilyen ingatlanok tulajdonosai emellett kérhetik a díj mérséklését vagy időszakos felfüggesztését, ha például az üdülőt egyáltalán nem használják egy adott évben.

Kivételes élethelyzetek

Bizonyos esetekben a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a szemétdíjat mérsékeljék vagy teljesen elengedjék. Például, ha valaki idősek otthonába költözik vagy hosszabb ideig külföldön tartózkodik, és az ingatlan üresen áll, akkor kérvényezhető a szemétdíj felfüggesztése. Ehhez azonban megfelelő dokumentációra van szükség, például hivatalos igazolásra az idősek otthonába költözésről vagy a külföldi tartózkodás időtartamáról.

A fizetés elmulasztásának következményei

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ha a szemétdíjat nem fizetik meg időben, az nem csupán késedelmi kamatot vonhat maga után, hanem köztartozássá válhat. Ha valaki nem rendezi a tartozását, akkor a hulladékgazdálkodási szolgáltató felszólítást küldhet a fizetésre. Ha a felszólítás eredménytelen, és a díjhátralék 45 napon belül nem kerül rendezésre, a szolgáltató a NAV-nál kezdeményezheti a behajtást.

A NAV általi behajtás akkor lép életbe, ha a fogyasztót korábban már hivatalosan értesítették a díjhátralékról és annak következményeiről. A behajtási eljárás során a fogyasztónak nemcsak a tartozást, hanem annak késedelmi kamatait és a behajtás költségeit is meg kell fizetnie. Mindezek adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek, így a követelés súlyos következményekkel járhat, ha nem kerül időben rendezésre.