Idősek otthona: soron kívüli elhelyezés, átmeneti megoldások, várólisták – mutatjuk a tudnivalókat

Az idősek otthonába való bekerülés, különösen szociális alapon, számos tényezőtől függ, amelyek közé tartozik az intézménytípus, a költségek, a gondozási szükséglet és a várólisták hossza. Fontos tisztában lenni azzal, hogy csak nagyon kivételes esetekben van lehetőség azonnali bekerülésre. Jellemzően több évet kell várni egy felszabaduló helyre – még akkor is, ha illetőnek már most szüksége lenne gondozása. Vannak bizonyos feltételek, amelyeknek minden idősek otthonának meg kell felelnie, de az intézmények működése, az ellátás színvonala, maga a felvételi eljárás jelentősen eltérhetnek egymástól. Az is számít, hogy az idősotthon önkormányzati, egyházi vagy magán fenntartású. A továbbiakban röviden bemutatjuk a szociális alapszolgáltatásokat, az idősotthonok működését, költségeit, illetve a bekerülés feltételeit. Idősek otthona: soron kívüli elhelyezés kinek jár? Mindent a bekerülési feltételekről, a költségekről és a várólistákról.

A szociális szolgáltatások rendszerét a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény foglalja egységes keretbe. A szolgáltatások két alapvető kategóriába sorolhatók: szociális alapszolgáltatások, valamint a szakosított ellátások.

A szociális alapszolgáltatások biztosítása az önkormányzatok feladata. Ez a következőket foglalja magába:

• falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás,
• étkeztetés,
• házi segítségnyújtás,
• jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
• családsegítés,
• támogató szolgáltatás,
• utcai szociális munka,
• nappali ellátás.

Az alapellátás keretében azonban nem mindenkiről lehet gondoskodni. Abban az esetben, ha életkoruk, egészségi állapotuk, szociális helyzetük miatt a rászorulók speciális gondozást igényelnek, akkor az állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátást kell biztosítani.

A szakosított ellátási formák típusai:

• ápolást, gondozást nyújtó intézmények;
• rehabilitációs intézmények;
• átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények;
• lakóotthonok;
• támogatott lakhatás.

Idősek otthona: soron kívüli elhelyezés, várólisták, feltételek

Az ápolást, gondozást nyújtó intézmények az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek elhelyezésére és ellátására szolgálnak. Ezekben az intézményekben gondoskodni kell a napi legalább háromszori étkezésről, mentális gondozásról, meghatározott szintű egészségügyi ellátásról, valamint az ellátott lakhatásáról, továbbá szükség esetén ruházat és egyéb textília biztosításáról. Ebbe a kategóriába tartozik az idősek otthona. Jellemzően a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek ápolását, gondozását végzik, de olyan nagykorú – 18. életévét betöltött személy – is felvehető, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni.

Léteznek átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények is, amelyekben ideiglenes jelleggel, legfeljebb egy évre biztosított a teljes körű ellátás. Ebbe az intézményi körbe tartozik az időskorúak gondozóháza. Itt azoknak az időskorúaknak, valamint a 18. életévüket betöltött beteg személyeknek biztosítanak ellátást, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.

Önkormányzati, egyházi vagy magán: nem csak a fenntartó más

Az önkormányzati és az egyházi fenntartású intézmények hasonló paraméterekkel rendelkeznek. Mindkettőnél szigorú előírások vonatkoznak a bekerülés feltételeire.

Idősek otthonába az a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy nyújthat be kérelmet, aki önmaga ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes, de rendszeres fekvőbeteggyógyintézeti kezelést nem igényel. Benyújthatja kérelmét az a személy is, aki a 18. életévét betöltötte és betegsége vagy fogyatékossága (rokkantsága) miatt önmagáról gondoskodni nem képes, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható. 

Ahogy írtuk, az idősek tartós bentlakásos elhelyezést nyújtó intézményeiben teljes ellátást és alapszintű orvosi szolgáltatást biztosítanak azoknak az időseknek, akikről életkoruk, egészségi állapotuk miatt házi segítségnyújtás keretén belül nem lehet gondoskodni. A KSH adatai szerint 2019 végén 52 ezer idős embert gondoztak 835 ilyen intézményben országszerte. A lakók 92%-a 65 év feletti volt, a legnagyobb részük a 80–89 éves korosztályhoz tartozott. (Ennél frissebb adattal nem találkoztunk.)

Mindezek alapján országszerte nagyjából 2000 szabad hellyel számolhatunk. Ez átlagosan 3–5 év várakozási időt is jelenthet, mire felszabadul egy hely, ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor megfelel a fentebbi feltételeknek. Katona Noémi, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa szerint nem bővül megfelelően az idősotthonok helyeinek száma, a helyzet igen drámai. Mint elmondta, a várólisták nagyon hosszúak, arról azonban nincsenek számadatok, hogy hányan szorulnak ellátásra. Kiemelte:

„Most azt hallani idősotthonokból, hogy a várólisták jellemzően növekszenek, és most már minden második helyre vár valaki, vagy akár már többen is ennél, és gyakran évekig várnak, és nagyon sokan előbb elhaláloznak, mint hogy bejutnának az otthonba.”

Költségek és belépési díjak

Az idősek otthonaiban a költségek jelentős eltéréseket mutatnak, különösen attól függően, hogy önkormányzati, egyházi vagy magánintézményről van szó. Az állami és önkormányzati otthonokban a térítési díjakat a nyugdíj 80%-ában határozzák meg, de a belépési díj általában alacsonyabb vagy egyáltalán nincs.

A magánintézményekben a bekerülési költségek jóval magasabbak lehetnek. A belépési hozzájárulás 500 ezer forinttól akár 5-6 millió forintig is terjedhet, attól függően, hogy egyágyas vagy kétágyas szobát választ az idős személy.

A havi térítési díjak is intézménytípustól függően változnak. Az állami otthonokban jellemzően 120-160 ezer forint közötti havi díjjal lehet számolni, a magán vagy egyházi otthonokban ez az összeg nyilván magasabb. (Különösen, ha magasabb színvonalú szolgáltatásokat – pl. wellness, rehabilitáció – is igénybe vehető.) Ezen felül még ott vannak a gyógyszerek, különleges élelmiszerek és egyéb egészségügyi szolgáltatások.

Érdemes a fővárosi önkormányzat fenntartásában működő idősotthonokban érvényes térítési díjakat áttekinteni, ha valaki havi kalkulációt végezne. A 2024-ben érvényes díjszabás itt található.

Időskor luxuskivitelben

Azok számára, akik megengedhetik maguknak a magasabb költségeket, léteznek luxusnyugdíjas otthonok is, amelyek különleges szolgáltatásokat nyújtanak. Pl. privát lakosztályok, wellness- és fitneszszolgáltatások, illetve egyéni rehabilitációs programok. Ezek az otthonok az idősek számára teljes kényelmet és biztonságot nyújtanak, miközben a gondozók állandó felügyeletet biztosítanak.

A magán fenntartású idősotthonokban nemcsak a fizikai ellátásra összpontosítanak, hanem a mentális és szociális jólétre is kiemelten figyelnek. Az idősek részt vehetnek különböző programokon, közösségi eseményeken és kulturális rendezvényeken, amelyeket az intézmény szervez. Mindezeknek megvan az ára: otthona válogatja, de alapvetően milliós költségekkel lehet számolni, és ha van belépési hozzájárulás, az is magasabb lehet, mint az állami vagy önkormányzati otthonokban.

Idősek otthona: soron kívüli elhelyezés

Idősek otthonában az gondozható, aki napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel (vagy ezt megalapozó egyéb körülménnyel) rendelkezik, és rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, valamint betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt.

A férőhelyszám legfeljebb 15%-áig a 4 órát meg nem haladó gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését. A gondozási szükséglet vizsgálatát az intézményvezető végzi el az ellátást igénylő idősotthoni ellátás iránti kérelme alapján. Beutaló határozat esetében a vizsgálatot a beutaló szerv kezdeményezi a határozat hozatalát megelőzően az intézményvezetőnél.

A soron kívüli ellátás biztosítását különösen az alapozza meg, ha az igénybe vevő

• önmaga ellátására teljesen képtelen és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna, és ellátása más egészségügyi vagy szociális szolgáltatás biztosításával sem oldható meg;
• a háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint soron kívüli elhelyezése indokolt;
• szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli elhelyezése vált szükségessé;
• kapcsolata vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és a további együttélés életét, testi épségét veszélyezteti.

Várólisták és átmeneti megoldások

Az idősotthonokba való bekerülés egyik legnagyobb kihívása a hosszú várólisták, különösen az állami és önkormányzati intézmények esetében. A hosszú várakozási idő nemcsak az ellátásra szoruló idősek, hanem családjaik számára is nehézséget jelent.

Vannak olyan intézmények, amelyek a várólistára kerülő idősek számára átmeneti megoldást keresnek, amíg a végleges férőhely elérhetővé válik. Az átmeneti otthonok és a nappali ellátást biztosító intézmények átmeneti megoldást nyújtanak, viszont lehetővé teszik, hogy az idősek megfelelő ellátásban részesüljenek, amíg a hosszabb távú elhelyezés megoldódik.

Az átmeneti otthonokban teljes körű ellátást biztosítanak, beleértve a napi ápolást, az étkezést és az orvosi felügyeletet. A nappali ellátás azok számára lehet hasznos, akik csak részidőben szorulnak felügyeletre. (Pl. a munkaidő alatt, amikor a családtagok nem tudnak gondoskodni róluk.) Ez az ellátási forma segíthet a hosszabb várakozási idő áthidalásában, miközben az idős személyek közösségi életet élhetnek, és részt vehetnek különféle programokon.

Felvétel az idősek otthonába

A folyamat hasonló, de lehetnek eltérések az idősotthonok között. Általában a következő a menete:

Az intézményvezető szóban vagy írásban tájékoztatja az ellátást igénylőt vagy törvényes képviselőjét az igény nyilvántartásba vételéről, valamint az előgondozás elvégzésének időpontjáról. Az előgondozás során az állami fenntartású intézménynél az intézményvezető vagy megbízottja, egyházi és nem állami fenntartású intézménynél a kijelölt személy tájékozódik a igénylő életkörülményeiről, egészségi állapotáról, szociális helyzetéről. Erre azért van szükség, hogy a gondozásra szoruló idős megfelelő, személyre szabott szolgáltatás kapjon, illetve felkészítsék az intézményi elhelyezésre.

Az előgondozás során az intézményvezető átadja az ellátottnak a megállapodás tervezetét és tájékoztatja a házirend tartalmáról. Idősotthoni ellátás esetében az előgondozási folyamat során kell elvégezni a gondozási szükséglet vizsgálatot is, melynek célja a gondozási, ápolási szükséglettel rendelkező, alacsony jövedelmű, legkisebb érdekérvényesítő képességű idősek ellátása, valamint a szolgáltatás célzottabbá tétele.

Ha az intézmény szolgáltatása az igénybe vevő szükségleteinek, állapotának nem felel meg, az előgondozást végző személy az ellátott számára más, megfelelőbb ellátási formát javasol.

Az előgondozás után, az intézményi elhelyezés előtt az intézményvezető tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt, hogy mikor foglalhatja el helyét. Intézményi férőhely-üresedés esetén az intézményvezető haladéktalanul intézkedik az ellátott értesítéséről.

A térítési díj

A térítési díjat az ellátott jövedelmi viszonyai és a szociális törvényben meghatározott rendelkezések, valamint azt intézményi térítési díj alapján határozzák meg. A konkrét összeget az intézmény vezetője állapítja meg, amelyről az ellátást igénylőt a megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja.

Segítségre van szükséged, kérdéseid vannak az időskori ellátásokról? Keresd ügyfélszolgálatunkat, kollégáink két nap alatt válaszolnak!