Özvegyi nyugdíjban részesülhet az elhunyt, vagy eltűntnek nyilvánított személy házastársa, élettársa, illetve elvált társa is. Az ellátás alapesetben egy évig jár, de meghosszabbítható bizonyos feltételek fennállása esetén. Az özvegyi nyugdíjnak van egy speciális típusa is, így az alábbi cikkben azt járjuk körül részletesen: a méltányossági özvegyi nyugdíj kinek jár és hogyan igényelhető?
Mi az az özvegyi nyugdíj és kinek jár?
A megözvegyült házastárs vagy élettárs részére akkor folyósítható az özvegyi nyugdíj, ha
- legalább 1 éve megszakítás nélküli a kapcsolat és van egy közös gyerekük
- megszakítás nélkül legalább 10 éve együtt élnek.
- Az nem jogosult özvegyi nyugdíjra, aki az élettársi kapcsolat alatt özvegyi vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.
- Amennyiben a házasság megkötésekor az özvegy már elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, csak akkor jogosult az özvegyi nyugdíjra, ha a párnak már van gyermeke korábbi együttéléséből, vagy ha a pár a házasságkötéstől számítva legalább 5 éven keresztül megszakítás nélkül együtt élt.
- Elvált házastárs esetén (1 évnél hosszabb ideje tartó különélésre vonatkozóan) az jogosult az ellátásra, aki házastársa haláláig tartásdíjban részesült, azonban az özvegyi nyugdíj összege nem lehet magasabb a tartásdíj értékénél.
Az elhunytra vonatkozó feltételek első sorban az életkorral és a szolgálati idővel függnek össze. Az özvegyi nyugdíj akkor folyósítható, ha az elhunyt
- öregségi nyugdíjasként halt meg (saját jogú nyugellátásban részesült),
- 22 éves kora előtt és az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül/összesen minimum 2 év szolgálati időt letöltve hunyt el;
- 22-25 éves kora közt hunyt el minimum 4 év biztosítási jogviszonnyal;
- 25-30 éves kora közt hunyt el minimum 6 év biztosítási jogviszonnyal;
- 30-35 éves kora közt hunyt el minimum 8 év biztosítási jogviszonnyal;
- 35-45 éves kora közt hunyt el minimum 10 év biztosítási jogviszonnyal;
- 45 évet betöltve hunyt el minimum 15 év biztosítási jogviszonnyal;
- illetve, ha az elhunyt nem teljesítette a meghatározott szolgálati időt, viszont egy alacsonyabb életkorhoz tartozó szolgálati időt megszerzett, ezt követően pedig szolgálati idejében nem volt 30 napnál hosszabb, nem keresőképtelenségből fakadó megszakítás.
Az özvegyi nyugdíj fajtái
Alapvetően azt kell tudnunk, hogy az özvegyi nyugdíjnak 3 „szakasza” lehet:
- Az első az ideglenes;
- a második, amikor az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnik, de bizonyos okokból (lentebb kifejtjük) folytatódik a folyósítása. Fontos, ezeknek az okoknak, fejleményeknek az elhunyt halálától számított 10 éven belül kell bekövetkezniük, hogy az özvegy az ellátás megszűnése után ismét jogosult legyen az ellátásra.
- Ez a továbbfolyósított özvegyi nyugdíj megszűnhet, de még egyszer feléledhet, ekkortól már véglegesen. Ez a harmadik szakasz.
Mennyi az özvegyi nyugdíj összege?
Az özvegyi nyugdíjnak két típusa van. Az első az ideiglenes, ami korlátozottan jár, viszont kérhető hosszabbítás. Ennek megszűnése után igényelhető a ”rendes” özvegyi nyugdíj.
Ideiglenes özvegyi nyugdíj
- a házastárs halálát követő 1 évig,
- 1,5 évnél fiatalabb gyermek esetén a gyermek 18 hónapos koráig,
- fogyatékkal élő vagy tartósan beteg gyermek esetén a gyermek 3. életévéig jár.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj összege az elhunyt társ öregségi nyugdíjának 60%-a.
Meddig jár az özvegyi nyugdíj?
Ha az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnik, a jogosultság még kétszer feléledhet. Ez azok számára érhető el, akik
- az elhunyt társuk halálának időpontjában már betöltötték a nyugdíjkorhatárt, vagy
- az egészségügyi állapotuk legfeljebb 50%-os, vagy
- legalább 2 gyermeket vagy egy fogyatékos/tartósan beteg gyermeket nevelnek és az elhunyt jogán árvaellátásra jogosultak.
Egyéb esetek
Az özvegységi nyugdíj feléledése azokra is vonatkozik, akiknek a fenti események közül valamelyik feltétel létrejön a házastárs halálát követő 10 éven belül. Elvált özvegyek esetében a feléledés csak akkor következhet be, ha a feltételek egyike a különélés kezdetének időpontjától 10 éven belül következik be.
Az özvegyi nyugdíj feléledése életkor alapján is lehetséges: ha az özvegy az elhunyt fél halálától számolva 10 éven belül betölti a haláleset évében megadott öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor megkapják, nők 40-nél viszont nem jár.
Ekkor az özvegyi nyugdíj összege 60%, ha az özvegy egyéb járadékban nem részesül. Ha igen, akkor az özvegyi nyugdíj összege 30%.
Özvegyi nyugdíj megszűnése
Az özvegyi nyugdíj ideiglenes ellátás, 1 év folyósítást követően megszűnik. A “feléledt özvegyi” nyugdíj, amit 1 év után is folyósítanak az özvegynek. Ennek megszűnése akkor következik be, amennyiben:
- az özvegy házasságot köt a nyugdíjkorhatár előtt, vagy ha azonos neműek közötti élettársi kapcsolatot jegyez be;
- ha felülvizsgálják munkaképességét és egészségi állapota meghaladja az 50%-ot;
- ha már nem illeti meg árvaellátás gyermektartás címén.
Állandó özvegyi nyugdíj
Az özvegyi nyugdíj harmadszor, véglegesen is feléledhet, ha
- az özvegyi nyugdíj megszűnésének az oka nem új házasságkötés volt,
- az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított 15 (a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén);
- a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén 10 éves határidőn belül betölti az elhunyt halála időpontjában irányadó nyugdíjkorhatárt,
- vagy egészségügyi állapota maximum 50%-ra romlik.
Az özvegyi nyugdíj összege itt is 60%, illetve 30%, ha az özvegy részesül más járadékban.
Hogyan kell igényelni az özvegyi nyugdíjat?
Az özvegyi nyugdíj nem jár automatikusan, azt minden esetben igényelni kell. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az elhalálozás időpontjától kezdődően kerül megállapításra, özvegyi nyugdíj pedig az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően (ha feltételeknek eleget teszünk).
Abban az estben, ha az elhunyt nem volt nyugdíjas, ezt a nyomtatványt kell kitölteni. A dokumentumot a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatalhoz kell benyújtani.
Ha az elhunyt nyugdíjas volt (nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban vagy táncművészeti életjáradékban részesült) ezt a nyomtatványt kell kitölteni. A dokumentumot a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell benyújtani.
Mikor nem jár az özvegyi nyugdíj?
Az özvegyi nyugdíj megszűnik, ha az özvegy újabb házasságot köt, mielőtt betöltené a nyugdíjkorhatárt. Ha valaki a megváltozott munkaképesség miatt részesül özvegyi nyugdíjban és megszűnik a megváltozott munkaképesség állapota, akkor sem folyósítják tovább.
Méltányossági özvegyi nyugdíj kinek jár?
Azt, hogy a méltányossági özvegyi nyugdíj kinek jár, egyrészt meghatározza az özvegy egészségi állapota, másrészt az elhunyt fél által megszerzett szolgálati idő. Farkas András nyugdíjszakértő részletesen foglalkozik a témával vonatkozó írásában, amelyben összefoglalja, hogy ki jogosult méltányossági özvegyi nyugdíjra:
“Az a legfeljebb 50%-os egészségi állapotú özvegy, akinek a párja nem szerezte meg az özvegyi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt, de annak legalább a fele mégis igazolható, kivételes özvegyi nyugdíjat igényelhet, ha egyébként megfelel az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételeknek.”
Kinek nem állapítható meg a méltányossági özvegyi nyugdíj?
Néhány esetben akkor sem állapítható meg a méltányossági özvegyi nyugdíj, ha egyébként az igényléshez szükséges feltételek fennállnak:
- Aki a szociális törvényben megjelölt rendszeres pénzellátásban részesül – kivéve az időskorúak járadékát
- tartós bentlakásos intézményben él
- otthont nyújtó ellátásban részesül
- előzetes letartóztatásban vagy szabadságvesztés büntetését tölti
Mennyi a méltányossági özvegyi nyugdíj összege?
Nem lehet kevesebb 15.000 forintnál és nem haladhatja meg az 50.000 forintot.
Emellett azokat, akik méltányossági özvegyi nyugdíjban részesülnek, minden nyugdíjasoknak járó kedvezmény és juttatás megilleti. Például az ellátottak utazási utalványa vagy az évenkénti, rendszeres nyugdíj emelés.
Hogyan kell kérelmezni a méltányossági özvegyi nyugdíjat?
Ez sem jár „hivatalból, kérelmezni kell a „Kérelem-adatlap nyugellátás méltányossági alapon történő megállapításához” nevű adatlapon.
- Ezt be lehet adni személyesen a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalnál vagy kormányablakban.
- Ha postán szeretnénk feladni a kinyomtatott és adatainkkal kitöltött kérelmet, akkor a borítékra a Magyar Államkincstár nevét és postacímét írjuk (Budapest, 1916.)
- Online ügyintézésre pedig az ügyfélkapun keresztül van lehetőség.
A kérelemben meg kell jelölni azokat a körülményeket, amelyek miatt kérjük az ellátást. A kérelemhez csatolni kell azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét, például egészségi állapot, közeli hozzátartozó egészségi állapota, gyógyszerköltség igazolása, közüzemi díj elmaradásáról szóló igazolás.