Nem egyszerű a lakáskeresők helyzete, hiszen iszonyatosan felmentek az albérletárak: Budapesten 270 ezer forint a kiadó lakások átlagos bérleti díja, a megyeszékhelyeken nagyobb a szórás, várostól függően 100-220 ezer forint lehet. Ugyanakkor érdemes megvizsgálni a másik oldalt: bérbeadóként a lakásunkat egy ismeretlenre bízzuk; bármennyire is megbízhatónak tűnik az illető, benne van a pakliban, hogy nem fizeti a lakbért, a rezsit és tartozást halmoz fel. A pereskedés hosszadalmas folyamat, akár évekig is elhúzódhat. Hogyan adjunk ki albérletet biztonságosan? Sok kellemetlenségtől megkímélhetjük magunkat, ha előrelátók vagyunk és szerződést kötünk – na de milyet?
Hogyan adjunk ki albérletet okosan?
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) adatai alapján az elmúlt 3 évben a közjegyző előtt készített bérleti szerződések száma 15 százalékkal nőtt – írja az Index. Ez azt jelzi, hogy az emberek egyre tudatosabbak, amikor kiadják a lakásukat vagy albérletet vesznek ki. A közjegyző által készített szerződéssel a bérbeadó és bérlő is jól jár: a bérbeadó elkerülheti a hosszas pereskedést, ha az albérlő nem fizet, míg a bérlőnek egyfajta biztosítékot jelent a nem várt helyzetekre.
A közjegyző által készített szerződés közokirat, a benne foglalt kötelezettségvállalások közvetlenül végrehajthatók, azaz pereskedés nélkül, bírósági végrehajtás útján kikényszeríthetőek. Ha valamelyik fél megszegi a kötelezettségeit, a másik félnek elég felkeresnie az okiratot szerkesztő közjegyzőt, aki kérelemre elrendelheti a végrehajtást. A tapasztalatok szerint egy ilyen szerződés garancia, hogy mindkét fél betartja a benne vállaltakat – magyarázza MOKK elnöke.
Akár lakás-, akár céges irodabérlésről van szó, a közjegyzővel készített szerződés a legjobb megoldás.
Egy másik tipp: a bérbeadók a kiköthetik, hogy a lakást akkor adják ki az albérlőnek, ha az a közjegyző előtt egyoldalú nyilatkozatot tesz. Ebben a bérlő azt vállalja, ha kiköltözik (megszűnik a bérleti jogviszony), akkor viszi magával az összes holmiját, a lakást „rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban és felszereltséggel” visszaadja a bérbeadónak.Sőt, ugyanígy bele lehet foglalni az alábbiakat is a biztonság kedvéért:
- közüzemi költség
- bérleti díj
- lakáshasználati díj
Ingatlankiadás okosan: az adózás
A lakáskiadáshoz nem kell feltétlenül adószámot kiváltani, hacsak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát. Ha a bérbeadó magánszemély és nem turisztikai céllal adja ki ingatlanját, akkor a bérbeadás főszabály szerint áfamentes. A havi lakbérről átvételi elismervényt kell kiállítani, amely írásban rögzíti a bevételt.
Alapvetően kétféle módon adózhat a bérbeadó:
- Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás. Ilyenkor a bevételt csökkentik az igazolható költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés.
- A másik lehetőség a költséghányad szerinti adózás. Ennek lényege, hogy a bérbeadásból származó bevételből 10%-ot lehet levonni, és a maradék után be kell fizetni az szja-t. Az adó mértéke 15%.
