Mindig van hagyatéki tárgyalás? Ezekben az esetekben nem szükséges
A vagyonelemek átadását többlépcsős munka előzi meg, amit általában a közjegyző végez el. Hogyan lehet felgyorsítani a folyamatot? Milyen lépéseket lehet kihagyni? Mi történik, ha nincs örökös? Vajon mindig van hagyatéki tárgyalás? Utánanéztünk és összeszedtük a fontos tudnivalókat.
Mi a hagyatéki eljárás?
A hagyatéki eljárás egy olyan folyamat, amely során az elhunyt személy örököseit megállapítják és számításba veszik ki és mit örökölhet. Van egy sorrendje az öröklésnek, amit minden esetben meghatároznak, illetve az örökség átadásának módját és idejét is meg kell szervezni. A hagyatéki eljárást felgyorsíthatja az, ha a végakarat jól meghatározott és nem támadható peres úton.
Mindig van hagyatéki tárgyalás?
A hagyatéki tárgyalás időpontját akkor tűzik ki, ha a közjegyző elkészült a hagyatéki leltárral. Ez attól függ, hogy mennyi időbe telik felkutatni az örökösöket és mennyire nehéz összeírni a hagyatéki leltárt. Benne van a pakliban, hogy a folyamat elhúzódik, főleg abban az esetben, a közjegy már egyébként is túlterhelt.
Ha minden fontos információt megállapítottak, megvan az összes örökös, akkor a hagyatéki tárgyaláson tudják megvitatni a közjegyzővel, hogy ki mit örököl és hogyan kerülnek átadásra a vagyonelemek. Vannak olyan kivételes esetek is, amikor nem szükséges megtartani a hagyatéki tárgyalást. Például, ha nincs örökös, ekkor a magyar államra száll a vagyon.
Ha nincs végrendelet, és egyik örökös sem kér tárgyalást, akkor egy előre meghatározott módon történik az örökség eloszlása:
- egyenlő arányban örökölnek az elhunyt leszármazottai
- az özvegy a közös lakást, berendezett tárgyaival plusz egy önálló részt is örököl
- ha nincs leszármazott, a szülők örökölnek
- ha nincs örökös, az államot illeti a vagyon
Ezen esetekben tehát nem kötelező a hagyatéki tárgyalás, sőt. A teljes hagyatéki eljárást is el lehet kerülni akkor, ha az örökhagyó bizalmi vagyonkezelőre bízta vagyonát (pl. céget, részvényt). Több szempontból is egyszerűbbé, gyorsabbá válik a folyamat, az öröklési arányok is megkerülhetőek, optimalizálható lesz az adók, illetékek mértéke és időben ki lesznek adva a vagyonelemek.
Tehát az nem igaz, hogy mindig van hagyatéki tárgyalás. Két esetben biztosan nincs:
- Ha volt végrendelete az elhunytnak, és egyik örökös sem kér tárgyalást, akkor a közjegyző a törvényes öröklési rend alapján adja át a hagyatékot az örökösöknek.
- Ha az elhunytnak volt végrendelete, ekkor viszont szükség van az örökösök aktív közreműködésére.
