Viták, pereskedés – ki szeretne ilyet örökül hagyni családjára? Ha megkímélnénk hozzátartozóinkat a jogi bonyodalmaktól, erősen ajánlott végintézkedést készítenünk. Mi ennek a menete, mit jelent pontosan a végrendelet, hogyan működik az öröklés? Jobb az egyik a másiknál? Válaszolunk, de előbb a fogalmakat tisztázzuk.
Mi az a végintézkedés?
A végintézkedés egy gyűjtőfogalom, ami magában foglalja végrendeletet, öröklési szerződést, lemondó nyilatkozatot, halálesetére szóló ajándékozási szerződést. Ha valaki vagyonáról halála esetére rendelkezne, ezt végintézkedéssel teheti meg. Amennyiben az örökhagyó (az elhunyt személy) után végintézkedés marad, az fogja meghatározni az öröklés rendjét.
Mi a végrendelet?
Magyarországon az öröklés rendjét elsősorban az örökhagyó végintézkedése határozza meg. A végintézkedések leggyakoribb típusa a végrendelet. Ha valaki biztos akar lenni abban, hogy vagyonát az örökösei az ő akarata szerint kapják majd, akkor végrendeletet kell készíteni. A végrendeletben a vagyonról – vagy annak egy részéről – az örökösök jóváhagyása vagy tudta nélkül is szabadon lehet rendelkezni.
Ha az örökhagyónak nincs végrendelete, akkor a törvény alapján öröklésre kerül sor.
Amit az öröklésről tudni kell
Örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet. Ha nincs végintézkedés, akkor a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) által meghatározott törvényes öröklési rend érvényesül. A törvényes öröklési rend alapvető rendelkezései itt olvashatók.
Kik a törvényes örökösök?
A magyar jog pontosan meghatározza és felsorolja a törvény alapján öröklésre jogosultak körét. Általánosságban ezek: a rokonok, a házastárs és legvégül az állam.
Rokonnak tekinthetők az egyenesági rokonok (akik közül az egyik a másiktól származik) és az oldalági rokonok (azok a nem egyenesági rokonok, akiknek legalább egy közös felmenő rokonuk van). A Ptk. a felmenő egyenesági rokonok törvényes öröklési jogát korlátlanul elismeri, az oldalrokonok törvényes öröklési jogát viszont a nagyszülői leszármazók körével lezárja.
Mi a törvényes öröklési sorrend?
A fő szabály szerint első körben az örökhagyó leszármazói örökölhetnek. Leszármazó a gyermek, unoka, dédunoka, azonban köztük is megvan az öröklési sorrend. Törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl.
Hogyan végintézkedhetünk?
A legjobb, ha bevonunk egy közjegyzőt, mert a házilag szerkesztett végintézkedés könnyen érvénytelen lehet. Ahogy írtuk, a végintézkedés egy gyűjtőfogalom, ami többek között a végrendeletet is magában foglalja. (A többi intézkedésről itt olvashat.)
Hogyan készíthetünk végrendeletet?
Végrendelkezni közjegyző által készített közokiratban vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet; szóbeli végrendelkezésnek csak a Ptk.-ban meghatározott rendkívül kivételes esetben van helye. Írásbeli magánvégrendelet közjegyzőnél letétbe is helyezhető.
Érdemes közjegyző segítségét kérni, mert így biztosan szakszerű, formai és tartalmi szempontból érvényes végrendeletünk lesz. Teljeskörű tanácsadást fogunk kapni, és garantáltan elő fog kerülni, ha eljön az ideje.
Fontos tudni, a közjegyzőnél mindenképpen meg kell jelenünk személyesen. Szükségünk lesz a személyi igazolványunkra (vagy vezetői engedélyre, útlevélre) és lakcímkártyára. Ha ingatlanról rendelkezünk, akkor kelleni fog helyrajzi szám, vagy a beazonosításhoz szükséges egyéb adatok (a tulajdoni lap lekérdezéséhez). Ingó vagyontárgy esetén a beazonosításhoz szükséges adatok (pl. alvázszám, lajstromszám, számlaszám stb.).
Mi a jobb: végrendelet vagy öröklés?
A fentiek alapján a végrendelet a „jobb”, hiszen így biztosak lehetünk abban, hogy végakaratunk úgy érvényesül, ahogy azt kigondoltuk, nem mellesleg egy sor kellemetlen jogi hercehurcát elkerülhet a család. Szerettünk elvesztése már önmagában is nehéz, de a helyzetet csak tetézi, ha hivatalos ügyekkel, öröklési kérdésekkel kell foglalkozni. Végrendelettel a vitákat is rövidre zárhatjuk, ha az szabályosan lett elkészítve. Kérjük szakértő segítségét, úgy a biztos!
Kinek és meddig jár az özvegyi nyugdíj?
