Tetőzött az infláció januárban – legalábbis a jegybank szerint

Januárban tetőzött a magyarországi infláció, a külső és a belső tényezők is a dezinfláció irányába mutatnak – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság igazgatója. A kockázatok ugyanakkor nem lettek kisebbek.

A fogyasztói árak csökkenése 2023 második felében felgyorsul és várhatóan 2024-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba – tette hozzá.

Az első két hónap inflációs folyamatait elemezve, elmondta, hogy a februári adat (25,4 százalék év/év) megfelelt a várakozásoknak.

A 25,4 százalékos drágulás a legnagyobb az EU-ban. Csehországban a második legnagyobb, de még ott is sokkal kevesebb, mint hazánkban, 18,4 százalékos. Németországban pedig mindössze 9,3 százalék.

Balatoni András sajtótájékoztatóján arról is beszélt, az élelmiszerek drágulása historikusan és nemzetközi összehasonlításban továbbra is magas, azonban az áremelkedés üteme februárban már második hónapja csökkent. Ezzel szemben a piaci szolgáltatások árazása a jelentős januári átárazások miatt emelkedő pályán maradt – fűzte hozzá.

Infláció: 15-19,5 százalékos éves átlagra számítanak

Az MNB kedden már közzétette a jelentés főbb számait: 2023-ra 15,0-19,5 százalék közötti éves átlagos inflációt jeleztek előre. Ez megegyezik a decemberi prognózissal. Az adóhatásoktól megtisztított maginfláció idén a 16,9-19,4-es sávban alakulhat, míg három hónapja 14,9-17,4 százalékkal számoltak.

Okok:

Balatoni András az infláció mérséklődésnek külső tényezői között a csökkentő energia-nyersanyagárakat és szállítási költségeket említette. A gázárak a háború előtti szintek alá estek a szállítási költségek a világjárvány előtti szintek alá süllyedtek – mondta.

A jegybank elemzése szerint a csökkenő lakossági fogyasztás „fegyelemzőleg hat” az árazási magatartásra és a második félévben segíti a dezinflációs folyamatok felgyorsulását. A vállalatok inflációs várakozásai minden ágazatban, különösen a kiskereskedelemben, jelentősen csökkentek – hívta fel a figyelmet Balatoni András.

A reálgazdasági kilátásokról elmondta, hogy az első negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye tovább csökkent. Szerintük azonban az év közepétől élénkülhet a gazdaság.

Az is kiderült, hogy a jegybank 3,6-3,7 százalékos munkanélküliséggel számol 2023-ra, amely 2024-re 3,1-3,6 százalékra csökkenhet. 

A jegybank szerint a bruttó keresetek a versenyszférában 14 százalék körül nőhetnek, és erre a vállalati profitok dinamikus emelkedése is teret biztosít – fogalmazott. A béremelkedés üteme jövőre 10 százalék körüli szintre lassulhat.

Az árak sokkal gyorsabban nőnek, mint a fizetések, tehát csökkennek a reálbérek

Az MNB negyedéves jelentése szerint a fogyasztói árak növekedése 2022. szeptember óta meghaladják a nominális béremelkedést, vagyis már több mint fél éve csökkennek a reálbérek éves alapon. A friss várakozás szerint a reálbérek éves átlagban 0,6-1,4 százalékkal csökkennek 2023-ban, míg jövőre 2,1-3,3 százalékos emelkedés várható.

A háztartások fogyasztási kiadásai az idei 1,1-2,0 százalékos csökkenés után jövőre 2,1-3,1 százalékkal emelkedhetnek.

Balatoni András végül azt is elmondta, hogy nem számolnak az élelmiszer-árstopok kivezetésével. A kivezetés egy százalékponttal emelheti az inflációt, de sok múlik a kereskedők viselkedésén.