Demencia és ápolási díj: gyakori kérdések és válaszok
Korábbi cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat az ápolási díjról, legutóbb pedig arról írtunk, milyen feltételekkel vehetik igénybe a juttatást az idős szülőt gondozó hozzátartozók. Most a demens betegek ápolási díjával kapcsolatos kérdéseket vesszük sorra – természetesen a válasszal sem maradunk adósak.
Vannak olyan segélyek, amelyek kifejezetten demens betegek számára érhetők el?
A rövid válasz az, hogy sajnos nincs, de ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nincs segítség. A pénzbeli ellátások körét a települési önkormányzat helyi szociális rendelete szabályozza, ennek érdemes utánanézni. Járhat emelt összegű ápolási díj, igényelhető közgyógyellátás, továbbá rendkívüli élethelyzetben, bizony feltételek esetén lehetőség van például arra is, hogy az OEP az Egészségbiztosítási Alapból pénzbeli segélyt nyújtson a gyógyszerköltségek csökkentése érdekében. Részletek itt.
Kérelmeznénk az ápolási díj megállapítását. Milyen igazolásokat kell mellékelni?
A kérelemhez csatolni kell a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, illetve arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt személy állandó és tartós gondozásra szorul. A kérelmet az ápoltnak is alá kell írnia (ha ez nem történik meg, a hatóság megvizsgálja az okokat, és ezeket figyelembevételével dönt).
Milyen dokumentumok alapján állítja ki a háziorvos az igazolást?
A rehabilitációs hatóság szakvéleménye, a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvos igazolása, vagy a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés alapján.
Akkor is jár az ápolási díj, ha a gondozó és az ápolt rokon lakcíme nem azonos?
Igen, nem feltétel a közös lakcím. A hatóság természetesen megvizsgálja, hogy a kérelmező valóban eleget tesz-e az ápolási kötelezettségnek.
Mely esetben jogosult az ápoló a saját jogú nyugellátás, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, rokkantsági ellátás mellett a teljes összegű ápolási díjra?
Ha a beteget ápoló személy részére a fenti ellátás valamelyikét állapítják meg, továbbra is jogosult az ápolási díjra, feltéve, hogy az ápolási díjat a fenti ellátás megállapítása időpontjában több mint tíz éve folyósítják.
Milyen időtartamnak minősül a juttatást folyósításának időtartama?
Az ápolási díj folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, a megállapított összegből 10% nyugdíjjárulékot vonnak le (kivéve saját jogú nyugdíjasoknál).
Jogosult-e egészségügyi szolgáltatásra a gondozó hozzátartozó?
Igen, az ellátás folyósítása alatt, valamint annak megszűnésétől számított 45 napig.
Mi történik lakcímváltozás esetén?
Ha az ápolási díjra jogosult személy lakóhelye az ellátás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a változást 15 napon belül be kell jelenteni. A változás hónapjára járó ellátást a korábban folyósító szerv teljes összegben folyósítja. Az új lakóhelyen az ellátást kérelmezni kell. Ha az ápolási díjra való jogosultság az új lakcímen is változatlanul fennáll, az új lakcím szerint illetékes járási hivatal az ápolási díjat a lakcímváltozást követő hónap első napjától folyósítja, feltéve, hogy az ellátás iránti kérelmet a lakcímváltozást követő 30 napon belül benyújtják.
Mikor szüntetik meg a juttatás folyósítását?
Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni. Az ápoló halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.
