Hitelcsapda: az utolsó bőrt is lehúzhatják az adósról – és meg is teszik!

A végrehajtásról szóló törvény lehetővé teszi, hogy a bajba került adósok fizetését szinte teljesen elvegyék. Mit mond erre a bérszámfejtő Magyar Államkincstár? Örüljenek, hogy nem egészet viszik. Emiatt a csinovnyik-mentalitás miatt él rengeteg adós havi 140 ezer forintból, akármilyen magas is a fizetése.

Korábbi cikkünkben írtunk arról a rendőrtisztről, aki még mindig egy 2007-es svájci frank alapú jelzáloghitel következményeit nyögi. A 24.hu beszámolója szerint a rendőrtiszt mindössze 142 500 forint kap kézhez, hiába közel bruttó 700 ezer forint a fizetése, a többit a végrehajtó és a hitelező viszi el. Elvették az autóját, a házát, de még mindig fizet és csak fizet. Hasonló cipőben jár a portál több elkeseredett olvasója is. Közös bennük, hogy az állami szférában dolgoznak, vagyis a Magyar Államkincstár bérszámfejti a fizetésüket.

Miért 142 500?

A végrehajtási törvény lehetőséget ad arra is, hogy korlátlanul elvonják az adós bérének öregségi nyugdíjminimum ötszöröse feletti részét. A nyugdíjminimum 2008 óta 28 500 forint, ennek ötszöröse 142 500 forint. Azóta nőttek az átlagfizetések, hiába szálltak el az árak, az érintettek 14 éve ennyit kaphatnak kézhez a bérükből.

„Örüljek, mert az egészet is vihetnék”

– nagyjából ezt a választ kapta a Magyar Államkincstártól a 24.hu egyik olvasója tájékoztatási kérelmére. Egy nyugdíj előtt álló pedagógusról van szó, aki a feleségével albérletben él, miután elveszítették az otthonukat. Bár visszamehetne a nyugdíj után tanítani, ilyen bérszámfejtés mellett nem lája értelmét.

„A folyamatos levonások után még mindig több mint 9 millió forint tartozásom van, pedig már rég visszafizettem a felvett összegek többszörösét is”

– írja a portál egy másik olvasója. Szerinte a környező országokban így vagy úgy, de pontot tettek a hasonló esetek végére, ám nálunk nem történik semmi sem. A hitelcsapdából nincs kiút, csak „elkeseredés, kilátástalanság”.

A 24.hu a Magyar Államkincstárat kérdezte, pontosan mi alapján történik a fizetések letiltása, és hány esetben alkalmazzák a 142 500 forint feletti korlátlan letiltást, de nem válaszoltak a megkeresésükre. A végrehajtásokért felelős igazságügyi tárca, valamint nyugdíjminimum kérdésében megkeresett Pénzügyminisztérium sem reagált.