Március 26-án vasárnap hajnali 2 óráról előre kell állítani az órákat 3 órára. Jó eséllyel ez lesz az egyik utolsó óraátállítás. De vajon van haszna?
Az óraátállítást még a XX. század elején vezették be. Ennek oka az volt, hogy a napfényes órák magasabb nyári számát kihasználva, a világítás mellőzésével energiát takaríthattak meg – írja a Haszon.hu. Azóta pedig folyamatos a vita arról, vajon hasznos-e még.
Akár 10 százalékkal csökkenhet az energiaigény!
A portál rámutat: szakemberek szerint a nyári időszámítással manapság is sokat lehet spórolni. Mivel a napi energiacsúcsot 17 és 19 óra között mérik, nem mindegy, hogy ilyenkor részben világos vagy sötét van. A számításaik szerint ebben a két órában az átállítással akár 10 százalékkal is csökkenthető az energiaigény. Az óraátállítással nagyjából egy Eger méretű város éves fogyasztásának megfelelő villamos energiát spórolhat évente Magyarország. A megtakarítás pontos mértékét ugyanakkor nem lehet meghatározni. Ez csak akkor lenne lehetséges, ha a nyári időszámításra áttéréskor minden évben ugyanolyan időjárási, gazdasági körülmények lennének.
A nyári időszámítás mellett szól az is, hogy annak használatával megnő a napfényes órák száma. Emiatt hosszabb ideig lehet a szabadban lenni, természetes fény mellett dolgozni. Ráadásul a természetes fény miatt ilyenkor kevesebb baleset történik.
Itt a vége az óraállítgatásnak
Még 4 évvel ezelőtt, 2019-ben eldöntötte az Európai Parlament, hogy eltörlik az óraátállítást. Abban még nem sikerült megegyezni, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon meg.
Például Csehország arról döntött 2021-ben, hogy öt évig marad náluk az óraátállítás. Magyarország a közös európai megegyezéshez kötötte a kettős időszámítás eltörlését, de kiállt a megszüntetése mellett. A kovid járvány okán is, az EP végül a döntés határidejét 2024-ig halasztotta.
