A családi költségvetés készítése az első fontos lépés a pénzügyi tudatosság felé. Segítségével pontosan ismerni fogjuk a bevételeinket, a kiadásainkat, elkerülhetjük a túlköltést, és még megtakarításunk is lehet. Tervezzünk, megéri!
Tényleg kell nekünk költségvetés?
A költségvetés egy bizonyos időszakra szóló pénzügyi terv, amihez tudnunk kell, hogy mennyi a bevételünk és a kiadásunk. Készíthetünk éves költségvetést, de előbb célszerű egy havival kezdeni. A bevételek nyomon követését nehezítheti, ha nem mindig ugyanannyi jövedelem érkezik be (pl. vállalkozóknál), kiadások esetében pedig az okozhat gondot, ha az apró, jelentéktelennek tűnő költésekkel nem számolunk el.
Szeretnénk észszerűsíteni a kiadásainkat? Félretennénk a váratlan helyzetekre, nyaralásra, esetleg a tartozásainkat rendeznénk? Ha ezek közül bármelyikre igen a válasz, akkor kell költségvetés.
Miből épül fel a családi költségvetés?
3 pillére van: bevételek, kiadások, megtakarítások. Nézzük egyenként!
Miből lehet bevételünk?
A legalapvetőbb bevételi források a munkavégzéshez kapcsolódnak, pl. a bér, jutalom, nyugdíj, táppénz. Bevételünk származhat még tulajdonból, vagyonból (pl. bérleti díj, kamat, profit, osztalék), juttatásokból (családi pótlék, GYES, GYED stb.), és egyéb jövedelmekből (pl. örökség, nyeremény).
Mik a főbb kiadások?
Amikor a kiadásainkat megtervezzük (vagy felvezetjük), akkor azokat kell először számításba venni, amelyek a létfenntartáshoz, a mindennapi életünkhöz elengedhetetlenek. Ezek a következők:
- élelmezés
- lakhatás, rezsi, hitel
- ruházkodás
- egészségügy, testápolás
- közlekedés
- oktatás, művelődés, szórakozás
- egyéb, a fentebbi kategóriákba nem illeszthető kiadások (pl. az állattartás, hobbi, dohányzás)
Létezik ennél részletesebb bontás is, viszont ha még csak most ismerkedünk a családi költségvetéssel, érdemes az alapoktól indulni. Később természetesen bővíthetjük a listát.
Mi lehet megtakarítás?
Az a pénz, amit havonta teszünk félre a fizetésünkből. Ebbe a kategóriába tartoznak a már meglévő, rövid vagy hosszú távú megtakarítások is, így pl. a nyugdíjbiztosítás, lekötött betét, de még a „párnacihába varrt” készpénz is.
Mit használjunk? Füzet, excell tábla vagy app?
Igazából bármelyiket, a lényeg, hogy használjuk. Mindnek megvannak az előnyei és hátrányai: van, aki a mobilapplikációra esküszik, mert azonnal használható, más az excelles megoldást választja, mert az számára a legkönnyebben áttekinthető, valaki pedig ragaszkodik a füzethez, mert már évek óta így csinálja. Egyik sem jobb vagy rosszabb, találjuk meg a számunkra ideálisat!
Így készül a családi költségvetés
A bevételek és kiadások vezetését gyakran keverik össze a költségvetéssel. Ezek szorosan összefüggnek, hiszen a jó költségvetéshez pontos adatokra van szükség a költéseinkről, jövedelmünkről. Érdemes-e már most tervezni, ha eddig nem készítettünk nyilvántartást a pénzmozgásokról? Szerintünk igen, tegyünk egy próbát! Egy hónap után kiderül, mennyire vagyunk képben az anyagiakkal, és hogy valóban annyiból jövünk-e ki, mint azt gondoltuk.
Hogyan kezdjünk bele? 50-30-20!
A bevételeket a következőképpen érdemes elosztani:
- 50%-át költhetjük a szükségletekre (a kötelezőkre), mint pl. az élelmiszer, rezsi, lakhatás, stb.;
- 30%-át a nem kötelező, kevésbé szükséges, de vágyott dolgokra, ez lehet szórakozás, ruházkodás, hobbi;
- a maradék 20%-ot pedig tegyük félre (vagy fektessük be).
Fontos, ezek a számok csak indulásban segítenek. Ha jelenleg teljesen másként alakulnak a pénzügyeink (mert pl. a bevételünk 60-70%-át viszik el a szükségletek), akkor ne egyik napról a másikra változtassunk. Az is cél lehet, hogy közelebb kerüljünk az 50-30-20 családi költségvetési mintához.
