Meglepően olcsó tűzhely helyett sparheltet venni: utánajártunk, miért éri meg

Milyen sparheltet vegyek? Ha a kérdést felmerül, érdemes körülnézni, mert a válasz korántsem egyszerű: több tényezőtől függ, valóban megéri-e, és milyen vásárlás érheti meg.

Az utóbbi évek energiaár-ingadozásai sokakat elgondolkodtattak azon, vajon érdemes-e visszatérni a régi, fatüzelésű megoldásokhoz. A sparhelt, ez a masszív, öntöttvas testű, főzésre, sütésre és olykor fűtésre is alkalmas konyhai berendezés újra felkapott lett – a gyártók és forgalmazók pedig gyakran azzal hirdetik, hogy olcsóbb, takarékosabb, “függetlenebb” megoldás, mint egy modern tűzhely. De valóban így van ez? 

Nem mindig spórolunk vele…

A sparhelt kétségtelenül hangulatos, a tűz ropogása, a vaslap lassú melegedése, rusztikus megjelenése. De amikor a kérdés az, hogy valóban olcsóbb-e: a fatüzelés ma sem ingyen van. A magyarországi erdőgazdaságok idei adatai szerint a keménylombos tűzifa ára kb 35 000 forint körül mozog köbméterenként. Ehhez jön a szállítás, tárolás, szárítás és az, hogy a sparhelt akkor működik jól, ha rendszeresen tisztítják, és a kémény is karbantartott.

A beruházás sem elhanyagolható. Egy átlagos, jó minőségű sparhelt jelenleg 170 000–250 000 forint között mozog, míg egy középkategóriás elektromos tűzhely már 130 000 forint körül beszerezhető. Ráadásul a sparhelt telepítéséhez engedélyezett kémény, megfelelő levegőellátás és biztonságos füstcső-kapcsolat kell.

Energiafüggetlenség vagy felesleges kockázat?

A sparhelt egyik leggyakrabban hangoztatott előnye, hogy nem függ a közművektől. Ez igaz is: áramkimaradásnál, gázhiány esetén is működik, ha van tűzifánk. Ugyanakkor a függetlenség ára sok munka és figyelem. A fa előkészítése, begyújtás, tisztítás és karbantartás mind időigényesebb, mint egy gombnyomásos tűzhely használata. Energiatakarékossági szempontból sem egyértelmű a helyzet, ha a sparhelt főzés közben fűti is a helyiséget, az hasznos lehet, de ha nyáron ugyanilyen módon működik, a hőfelesleg inkább nevezhető hátránynak.

Amikor a sparhelt valóban jó választás lehet

Ha vidéki házban élsz, van saját kéményed, és hozzáférsz olcsó vagy saját forrásból származó tűzifához, a sparhelt valóban racionális döntés lehet. Különösen akkor, ha a konyha a ház központi része, és a berendezés fűtőhatását is ki tudod használni, például egy átmeneti időszakban, amikor a központi fűtés még nem üzemel. Mindemellett érdemes megemlíteni, hogy elemzések szerint egy jól beállított, korszerű sparhelt már akár 30 százalékkal is hatékonyabban hasznosíthatja az elégetett fa energiáját, mint egy régi típusú. 

Ilyen környezetben, ha a fát okosan használod, és a berendezés jól karbantartott, a havi kiadások valóban csökkenthetők. Ez azonban továbbra is egyéni körülményektől függ: egy 100 m²-es házban nyilván más eredmény várható, mint egy 30 m²-es nyaralóban.

És amikor nem éri meg

A városi lakásokban a sparhelt több problémát okoz, mint amennyit megold. A Pénzcentrum energetikai elemzése szerint az elektromos tűzhelyek ma már szintén 20–30 százalékkal hatékonyabbak, mint tíz éve, az indukciós technológia pedig szinte veszteségmentes hőátadást biztosít. Itt a fatüzelésre való átállás nemcsak bonyolult, hanem gazdaságtalan is lenne. A tűzifa ára és a logisztika (tárolás, szállítás, szárítás) miatt a havi költség sok esetben meghaladja a hálózati energiafelhasználásét, különösen kisebb, rosszul szellőző lakásokban. A környezetvédelmi szempont sem elhanyagolható. Egy átlagos sparhelt CO₂-kibocsátása akár többszöröse is lehet egy korszerű, indukciós főzőlapénak.

Számoljunk élesben

Egy átlagos magyar háztartásban, ahol napi főzés történik (napi 1–1,5 óra használattal), az éves energiafogyasztás kb. 700–800 kWh, ami jelenlegi áramárral évi 25–30 ezer forint költséget jelent egy modern indukciós tűzhely esetében.

Ha ugyanezt a főzési mennyiséget fatüzelésű sparhelten oldanánk meg, akkor nagyjából 0,8–1,0 m³ keménylombos tűzifát igényelne évente, ami most jelenleg kb. 35–38 ezer forint. Vagyis pusztán főzésre a sparhelt nem olcsóbb, sőt kicsit drágább is lehet, ha a fa vásárolt.

Ha tehát felmerül benned a kérdés, milyen sparheltet vegyek, mielőtt döntesz, érdemes átgondolni a valós életkörülményeket. A különbség akkor fordul meg, ha a sparheltet fűtéskiegészítésre is használják. Egy 8–10 kW-os sparhelt 15–25 m²-t képes felfűteni; így az őszi–tavaszi átmeneti hónapokban akár évi 30–40 ezer forintnyi gázfűtési költséget megspórolhatunk. Ebben az esetben a beruházás (avagy a sparhelt maga, és annak telepítése) 3–4 év alatt megtérülhet – de csak vidéki, fával ellátott háztartásokban.

Napi Spúrtipp
Hóvége Ügyfélszolgálat

Pattanó ujj kezelése házilag: ez az 5 gyakorlat szépen rendbe hozza

A pattanó ujj probléma lényege, hogy az ujj behajlítása egyre nehezebbé, fájdalmassá válik, a mozdulat pedig gyakran egy hirtelen „pattanással” jár.

A kertész válaszol: mikor kell bevinni a leandert, hogy jövőre is dús és egészséges legyen? 

Mire figyeljünk a leander teleltetése során, hogy jövőre is egészséges és virágzó legyen a növény?

Ezek a hivatalos halálutak Magyarországon: a legveszélyesebb útszakaszokat mutatjuk

Feltérképeztük a legveszélyesebb magyarországi útszakaszokat, és mikor történik a legtöbb baleset.

A tészta, amit az egész világ imád, pedig nincs is – így készül tökéletes bolognai

Sosem fogod másként készíteni, ha ezt a receptet megtanulod!