Délután, este, hétvégén dolgoztat a főnök? Ennyi a műszakpótlékok összege

Sokan csak akkor szembesülnek vele, hogy a munkabérük mellé pótlék is járna, amikor a munkaidő nem a szokásos reggeli órákban kezdődik, hanem este, éjszaka vagy hétvégén is dolgozniuk kell. A Munka Törvénykönyve (Mt.) pontosan szabályozza, mikor kell bérpótlékot adni – a műszakpótlék összege pedig több ezer forinttal is növelheti a havi keresetet.

Mit takar a délutáni műszak és mikortól jár a pótlék?

A köznyelvben gyakran hallani „délutáni pótlékról”, azonban ilyen megnevezés a törvényben nem szerepel. A Munka Törvénykönyve egyértelműen azt mondja ki, hogy 18:00 és 06:00 óra között 30%-os műszakpótlék jár a dolgozónak, amennyiben a beosztás szerinti munkaidő kezdete rendszeresen változik.

Ennek alapján, ha valaki délután 4-re megy dolgozni, és este 8-ig tart a munkaideje, akkor a 18:00–20:00 közötti két órára 30%-os pótlék járhat. Ez az, amit sokan „délutáni pótléknak” neveznek, de jogilag valójában műszakpótlékról van szó.

Éjszakai pótlék: 22 órától hajnalig

A másik fontos bérpótlék az éjszakai. Az Mt. kimondja, hogy 22:00 és 06:00 között 15%-os éjszakai pótlék illeti meg a munkavállalót, ha legalább egy órát ténylegesen ebben az időszakban dolgozik. Fontos kitétel, hogy az éjszakai pótlék akkor jár, ha nincs más, magasabb összegű pótlék, ami az adott órákra vonatkozik.

Ez a szabály különösen érinti a vendéglátásban, a szállodaiparban, a biztonsági őröknél vagy a szállítmányozásban dolgozókat, akiknél a munkaidő rendszeresen átnyúlik az éjszakába. Ha valaki este 10-től reggel 6-ig teljes műszakban dolgozik, az minden ledolgozott órára megkapja a 15%-os éjszakai pótlékot.

Hétvégi műszakpótlék

A hétvégi munkavégzés pótlékolása eltérő szabályok szerint történik. Szombaton a dolgozó általában nem jogosult külön pótlékra, kivéve, ha a munkáltató ettől eltérően állapodik meg, vagy a munkarend sajátossága indokolja. Szombati pótlékot tehát a törvény közvetlenül nem ír elő, így az elsősorban kollektív szerződésben vagy egyéni megállapodásban rögzíthető.

Vasárnap ezzel szemben a Munka Törvénykönyve külön rendelkezik. Ha a munkavállalót a munkáltató vasárnapra is beosztja, a legtöbb esetben 50% vasárnapi pótlék jár az alapbéren felül. Bizonyos esetekben – például megszakítás nélküli tevékenység vagy idényjellegű munka esetén – a pótlék nem kötelező. Ahol nincs ilyen kivétel, a munkáltató köteles megfizetni.

A gyakorlatban tehát a hétvégi pótlék főként vasárnap érvényesül, míg a szombat inkább „rendes munkanapként” számít, ahol külön díjazás csak akkor jár, ha a felek ezt kifejezetten rögzítik.

Hogyan számolják a műszakpótlék összegét?

A műszakpótlék kiszámítása az alapbérből történik, és a Munka Törvénykönyve ehhez meghatározza az osztószámot. Teljes munkaidős foglalkoztatásnál 174 órával kell számolni.

Vegyünk egy példát: ha valakinek a havi alapbére 300.000 Ft, akkor az óradíja a következőképpen alakul:

• 300.000 Ft / 174 óra = 1.724 Ft/óra.
• Ennek 30%-a: 517 Ft/óra a műszakpótlék.

Ha a dolgozó egy adott hónapban például 16 órát dolgozik este 6 után, akkor:
16 × 517 Ft = 8.272 Ft műszakpótlék jár neki az alapbéren felül.

Ez az összeg minden hónapban eltérhet, hiszen attól függ, hogy az adott időszakban mennyi munkaidő esik a 18:00–06:00 közötti időszakra. Illetve ezen kívül teljesülnek-e a rendszeresen változó kezdés feltételei.

Ha van még kérdésed a témával kapcsolatban, akkor keresd bátran kollégánkat az ingyenesen elérhető Ügyfélszolgálatunkon!

Mikor kell kifizetni a pótlékokat?

A pótlékok a munkabér részét képezik, ezért a munkáltatónak ugyanúgy kell kifizetnie, mint a rendes fizetést. Tehát havonta, a megszokott bérfizetési napon. Nem lehet külön későbbre tolni a kifizetését, és nem lehet összevonni más hónapokkal.

Ez azért fontos, mert sok dolgozó nincs tisztában azzal, hogy a pótlékokra nem csak „extra juttatásként” tekint a törvény, hanem a bér szerves részeként. Így ha a munkáltató elmulasztja kifizetni, az bérhátraléknak minősül, amelyet jogi úton is lehet érvényesíteni.