Újabb termékek kaphatnak ársapkát
A kormány a hatósági árazás kiterjesztésével tervezi visszafogni a vadul vágtató inflációt – erről beszélt a miniszterelnök korábban. Azt egyelőre nem árulta el, milyen termékeken lesz árstop.
Orbán Viktor múlt pénteki nyilatkozata szerint a kormány további termékek árát maximalizálhatja. A miniszterelnök az infláció ellen vívott harc eszközeként tekint az árstopra – hogy ez mennyire működik, azt a boltokban saját pénzünkön tapasztaljuk –, a cél pedig az, hogy 2023 végére a pénzromlás mértéke egyszámjegyű legyen. Arról nem tett említést, mely termékekre vezetik be a hatósági árazást, várhatóan a következő hetekben születik meg a döntés.
Tej, cukor, olaj – mi lép be a hiánycikkek körébe?
Ahogy korábban beszámoltunk róla, olvasóink többsége inkább hátrányát tapasztalja az árstopnak, mint előnyét. Hiába keresik az üzletekben pl. a hatósági áras tartós tejet, rendszeresen üresen találják a boltok polcait. Egyesek szerint az sem kizárt, hogy vidéken trükköznek a készletekkel, mások viszont állítják, nincs itt semmi sumákolás, egyszerűen már reggel lefosztják az üzleteket. Egyben azonban megegyeznek a vélemények: hiába az ársapka, ha nincs a termékből, úgyis a drágábbat kell venni. Persze nemcsak a tej lett hiánycikk, egy időben a cukor-és olajellátással is akadtak problémák – sajnos, még lesznek is.
Az olcsóbb a drágább
Az, hogy sikerül-e megzabolázni az infláció démonát a hatósági árakkal, kérdéses. Mivel az árszerkezetbe felülről nyúltak bele, azt látjuk, hogy a korábban olcsóbb, alacsonyabb minőségű termékek ára (pl. a 1,5%-os UHT tej) a hatósági áras társaiknál (2,8%-os tej) magasabb lett. A mesterségesen lent tartott árazás másik következménye, hogy a többi, nem árstopos termék ára is felkúszott. (Ebben egy sor egyéb tényező is szerepet játszik, mint pl. az értéktelenedő forint, az elszálló energiaárak, a nyári aszály.)
Annyi biztos, hogy a hatósági árazás ellenére elképesztő tempóban nőnek az árak. Egyes vélemények szerint kétszer olyan gyorsan, mint bárhol máshol a világban. Félő, hogy az újabb termékek bevonása nem töri le az inflációt, hanem csak elhúzza: rövid ideig élvezhetjük az előnyét, azonban hosszabb távon ráfizetünk. Másként megfogalmazva: mivel nálunk van árstop, előfordulhat, hogy
a pénzromlás üteme hazánkban akkor is magas marad, amikor más országokban már lefelé megy.
Mi kaphat ársapkát?
A Blikk úgy tudja, az újabb ársapkás termékek között lehet a tojás, a sajt, a kenyér és a burgonya is. Mint írják, a sajt 68%-kal drágult egy év alatt, többek között éppen amiatt, hogy a fogyasztók a magasabb zsírtartalmú, hatósági áras tejre kaptak rá (már aki megtalálja). Ezzel viszont csökkent a sajtkészítők által preferált zsírosabb tej kínálati mennyisége, vagyis nehezebben előállítható – így pedig drágább is.
Hogy a kormány valóban az aranyárban mért kenyeret, a szinte megfizethetetlen tojást és a többit olcsósítja majd, hamarosan kiderül.
