Ennyi nyugdíj jár 5 év munka után Németországban: mutatjuk, mire számíthat egy átlagos magyar munkavállaló

Német nyugdíj hány év után jár? A kinti rendszer a hazainál lényegesen megengedőbb, hiszen már 5 év biztosítotti időszak is elegendő lehet a jogosultsághoz. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan számol a német állam, és példákon keresztül szemléltetjük, mennyi pénzt kaphat egy magyar dolgozó.

Ahogy a magyar nyugdíjrendszer, úgy a német is a felosztó-kirovó elven működik – csak sokkal jobban. Az állam az aktív korúak járadékából fizeti ki a nyugdíjakat, ugyanakkor a rendszert úgy alakították ki, hogy az hosszú távon is stabil és fenntartható maradjon. A világ más országaihoz hasonlóan Németországban is probléma azonban, hogy a nyugdíjasok aránya nagyobb mértékben nő, mint az aktív korúaké. Ezt a kihívást részben a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésével, részben pedig a három pillérre épülő nyugdíjrendszerrel oldották meg.

• Az első pillér: a kötelező állami nyugdíjbiztosítás, amelynek kifizetését a német állam a befolyó járulékokból biztosítja.
• A második pillér: a vállalati (foglalkoztatói) nyugdíj. Ez tulajdonképpen a munkáltató önkéntes juttatása. Lényege, hogy a munkavállaló megállapodhat a munkáltatójával, hogy a havi fizetése egy részére „nem tart igényt”, cserébe azt a vállalat közvetlenül egy nyugdíjalapba utalja. A munkáltatónak ráadásul a munkavállaló megtakarításához legalább 15 százalékos kiegészítést kell hozzátennie.
• A harmadik pillér: a klasszikus magánnyugdíj-megtakarítások.

Mivel a legtöbb magyar munkavállalót a kötelező állami rendszer érinti, ezt nézzük meg közelebbről.

Hogyan számolják ki a német állami nyugdíjat?

A német nyugdíjszámítás a nyugdíjpontok rendszerére épül. Lényege, hogy az öregségi nyugdíj összege nem egy bonyolult képleten, hanem a teljes életút alatt összegyűjtött nyugdíjpontok összegén alapul. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy a biztosított a naptári évben a jövedelme alapján kapja a pontokat, amelyeket a nyugdíjbiztosítónál vezetett biztosítási számlán tartanak nyilván. A járulékfizetéssel nem járó, de biztosítási időnek számító időszakok után is szerezhetők nyugdíjpontok (például a gyerekneveléssel vagy a munkanélküliként töltött idővel).

Hogyan pontoznak a németek?

• Ha az adott évben a keresete megegyezett a német átlagbérrel, akkor 1 pontot írnak jóvá a számlán.
• Ha a jövedelme az átlagbér felét érte el, akkor 0,5 pontot kap.
• Ha az átlagbér dupláját vitte haza, akkor 2 pont jár.

A törvényi szabályozás szerint a nyugdíjpontokat a hatóságok négy tizedesjegyig számolják ki, az egy évben megszerezhető pontszám pedig maximalizálva van. Amikor valaki nyugdíjba vonul, akkor az aktív évek alatt összegyűjtött nyugdíjpontokat egyszerűen felszorozzák az aktuálisan megállapított nyugdíjértékkel, így kapják meg a havi bruttó nyugdíj összegét.

• A minimálbéres szint (pl. vendéglátás, betanított gyári munka, logisztika): ha valaki teljes állásban, de a német minimálbér környékén keresett az 5 év alatt, a fizetése nagyjából a kinti átlagbér felét érte el. Ez évente kb. 0,55 nyugdíjpontot jelent, ami az 5 év végére összesen 2,75 pontot tesz ki. Ezt megszorozva a 42,52 eurós értékkel 5 év munka után bruttó 116,93 euró havi nyugdíjjal számolhatunk, ami mostani árfolyamon kb. 46 000 forint.
• Az átlagos szakmunkás szint (pl. építőipar, sofőrök, irodai alkalmazottak): ha a munkavállalónak sikerült megközelítenie a mindenkori német átlagkeresetet, úgy évente nagyjából 0,85 pontot tudott összegyűjteni. Ez az 5 év alatt összesen 4,25 nyugdíjpontot jelent. A júliusi nyugdíjértékkel számolva az ellátása összesen bruttó 180,71 euró (kb. 71 000 forint) havonta.
• Az átlag feletti szint: ha valaki végig a német átlagbér felett keresett, és évente megkapta az 1 teljes pontot, úgy az 5 év után járó juttatása eléri a bruttó 212,60 eurót (kb. 84 000 forintot).

A német nyugdíj adóköteles

Németországban a nyugdíjintézet minden esetben bruttó összeget állapít meg. Ezek adókötelesek, legalábbis részben. A nyugdíjakat alapvetően kétféle közteher terheli: a társadalombiztosítási járulékok és a személyi jövedelemadó. Egy Magyarországon élő nyugdíjas esete azonban teljesen más: az 5 év után járó összeg olyan alacsony, hogy messze elmarad a német adómentes értékhatártól, így a juttatást teljesen tisztán, nettóként kapja meg.

Ennyi a minimális biztosítási idő

A nyugdíjjogosultsághoz elengedhetetlen a minimális biztosítási idő teljesítése, ami Németországban főszabály szerint 5 évet jelent. Az Európai Unió szabályai miatt azonban a német hatóságok kötelesek beszámítani a Magyarországon szerzett szolgálati éveket is. Ha tehát valaki magyar munkavállalóként német nyugdíjat szeretne, ahhoz a minimális 5 éves időt nem kell tisztán kint töltenie, elég azt az EU-n belül (részben Németországban, részben itthon) megszereznie. A kinti évek után így is, úgy is arányos német nyugdíj fog járni. A biztosítási idő teljes hossza alapján (15, 20, 35 és 45 év után) a rendszer később más és más kedvezményekre, például korhatár előtti kedvezményes nyugdíjra is jogosíthat.

Nyugdíjakkal kapcsolatos kérdése van? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink díjmentesen és 48 órán belül választ adnak.

A nyugdíjellátás másik alapfeltétele a törvényes nyugdíjkorhatár elérése, ami 2007 óta fokozatosan emelkedik. 2012 és 2029 között a nyugdíjkorhatár 65 évről 67 évre növekszik, kezdve az 1947-es évben születettekkel. Például aki 1959-ben született, az a 66. életéve betöltése után két hónappal mehet nyugdíjba. Az 1964 után születettekre pedig már az vonatkozik, hogy csak a 67. életévük betöltését követően vonulhatnak nyugdíjba. Aki viszont a korhatár előtt választja a nyugdíjazást, annak fix levonásokkal kell számolnia.