Szakértők szerint a jelenlegi nyugdíjrendszer hosszú távon nem lesz fenntartható. Ezt az átlagember is tudja, nem véletlenül vonják kétségbe a 20-as, 30-as, 40-es éveikben járók, hogy lesz-e egyáltalán nyugdíjuk. A rendszerrel több probléma is van, de a legnagyobb az, hogy egészen más társadalmi és gazdasági helyzet jellemezte az országot, amikor kialakították. Nem egyszerű a mai Magyarországon nyugdíjasnak lenni, hiába a 13. havi ellátás és az éves emelések, a nyugdíjak értéke egyre csökken (akármit is mondanak erről a kormány illetékesei). Igazságtalan volna a nyugdíjrendszer? Nem ez a valódi kérdés, hanem az, hogy mennyire.
A mostani nyugdíjrendszer felosztó-kirívó elven működik. Ez azt jelenti, hogy az aktív dolgozók befizetéseiből fizetik a nyugdíjat. Mivel egy elöregedő társadalomban élünk, egyre kevesebb azok száma, akik el tudják tartani a nyugdíjasokat, amiből következik, hogy a rendszer nem működtethető a végtelenségig. Sőt.
15 éven belül vége?
Előrejelzések alapján 15 éven belül 1 millióval kevesebb aktív dolgozó lesz, a nyugdíjasok száma viszont 200 000-rel nő. Ez azt jelenti, hogy kevesebb járulékból kell majd fedezni több nyugdíjas ellátást. Mi a megoldás? Vagy a rendszer változik, vagy a nyugdíjkorhatár emelkedik. Utóbbi persze nem valódi megoldás, figyelembe véve, hogy a 65 év felettiek 74%-a valamilyen fizikai korlátozottsággal él, ami mellett nem képes munkát végezni.
Az, hogy több az idős, kevesebb a fiatal, nemcsak Magyarországon probléma, hanem az egész világon. Magyar sajátosságnak mondhatjuk viszont, hogy éppen azokon a nyugdíjasokon nem segít az állam, akiknek leginkább szüksége volna rá.
A nyugdíjrendszer kárvallottjai
A nyugdíj két dologtól függ: a szolgálati idő hosszától, illetve az ún. nettó életpálya átlagkereset-összegétől. Utóbbit jelentősen befolyásolja a nyugdíjigénylés éve a valorizációs szorzók miatt. (A nyugdíjszámításról részletesen itt, itt és itt írtunk.) A 2010-es évek közepétől tapasztalhatjuk, hogy minél későbbi évben igényli valaki a nyugdíjat, annál nagyobb lesz az összege. Ezért van az, hogy nagyon hasonló életutak mellett is eltérő összegű nyugdíjakat állapíthatnak meg attól függően, hogy ki melyik évben vonult nyugdíjba. Akár 140%-os eltérést is okozhat, ha valaki hasonló karrier után 8-10 évvel ezelőtt igényelte, vagy mostanában igényli a nyugdíját.
De nem ez egyetlen igazságtalanság. Jelenleg 1 millióan kapnak 184 000 forintnál kevesebb összegű nyugdíjat és 350 ezren vannak, akiknek a nyugdíja 100 000 forintnál is kevesebb. 2024. január 1-jétől 6%-kal emelkedtek a nyugdíjak, ami esetükben egy nagyobb bevásárlása sem elegendő. 600 000 forintos vagy afeletti nyugdíjnál ez a 6% már értelmezhető összeget jelent, Magyarországon kb. 23 ezren vannak ebben a nyugdíjkategóriában. Könnyen belátható, hogy nem ők szorulnak rá a nagyobb összegű emelésre.
Menjünk vissza 2023-ra. A nyugdíjas infláció átlagosan 27 százalék körül volt az év első három hónapjában, ami sokkal magasabb az akkori 15%-os nyugdíjemelésnél, majdnem a duplája. A 13. havi nyugdíj sem volt képes ezt kiegyenlíteni, hiszen egyszeri juttatásról van szó. Ha emelésnek könyvelnénk el, akkor is az látszik, hogy az egy összegben kapott plusz ellátás egy hónapra vetítve csak 8,3%-os többletet jelent. Az emeléssel együtt ez 23,3%-os a plusz, míg a nyugdíjas infláció 27% volt. Tegyük hozzá, hogy az idősek, főleg a kisnyugdíjasok, pénzük nagyobb részét élelmiszerekre, gyógyszerekre költik. Márpedig ez az a két kategória, ahol az árak bőven az átlagos infláció fölött emelkedtek.
Hungarikum: szuper alacsony a nyugdíjminimum
Az öregségi nyugdíj legkisebb összege, azaz a nyugdíjminimum 2008. január 1. óta változatlanul 28 500 forint. A nettó átlagkereset 2008-ban 122 267 forint volt, ennek 23%-át tette ki a nyugdíjminimum. 2023-ban a nettó átlagkereset 374 800 forint volt, aminek már csak 7,6%-át teszi ki a nyugdíj legkisebb összege. Ezek alapján a minimálnyugdíjnak már legalább 86 ezer forintnak kellene lennie.
Az önkormányzatok állnak helyt
A 2022-ben módosított szociális törvény többek között azt is kimondja, hogy a családoknak képességeik és lehetőségeik szerint kötelességük segíteni a hozzátartozójukon. Ez annyit tesz, hogy elsősorban mindenkinek saját magáról kell gondoskodnia. Ha valakinek mégis segítségre volna szüksége, akkor forduljon csak a családhoz, ismerősökhöz, ha ők sem tudják támogatni az illetőt, akkor jön az önkormányzat. Az állam csak a legvégső esetben avatkozik be, pedig a szociális rendszer működtetése állami feladat.
Az önkormányzatok adhatnak ún. települési támogatást: ez egy olyan pénzbeli vagy természetbeni szociális ellátás, ami a jövedelem (tehát a nyugdíj) kiegészítésre szolgál, rászorultsági alapon kapható. A támogatás mértéke és módja önkormányzatonként eltérhet, pénzbeli segítség pl. a lakhatáshoz vagy gyógyszerkiváltáshoz járhat.
Ahogy írtuk,
az államhoz csak a legvégső esetben fordulhatunk.
Egyszeri segélyt azok a nyugdíjasok igényelhetnek, akik olyan élethelyzetbe kerültek, amely létfenntartásukat veszélyezteti. Lehet hivatkozni pl. gyógyszerköltségekre, közüzemi tartozásra, katasztrófára (jégkár, árvíz) – tipikusan olyan helyzetek, amikor mindennek a végén vagyunk. Ráadásul a segély csak évente egyszer kérelmezhető. A másik lehetőség a méltányossági nyugdíjemelés, avagy hivatalosan kivételes nyugellátás-emelés. Az emelés mértéke nem nagy, de legalább beépül a nyugdíjba. Az kérelmezheti, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt, és jövedelme (nyugdíjjal együtt) nem haladja meg a havi 120.000 forintot. Legalább 3000, legfeljebb 8000 forint kapható “segítségként”. 3 évente egyszer élhetnek a rászoruló idősek ezzel a lehetőséggel, az igénylésről részletesen itt írtunk.
