Özvegyi nyugdíj rokkantsági ellátás mellett: kinek jár, és hogyan kell igényelni?
Az özvegyi nyugdíj a hozzátartozói nyugellátások egyik típusa, így a nyugdíjrendszer fennhatósága alá tartozik. A rokkantsági ellátás egy speciális pénzbeli egészségbiztosítási ellátás, ami 2012 óta már nem a nyugdíjrendszer, hanem az egészségbiztosítási rendszer része. Sokan keverik a 2011 végéig létező rokkantsági nyugdíjjal (vagy „rokkantnyugdíjjal”), azonban az ellátást teljesen másként számolják ki. Cikkünkben tisztázzuk a fogalmakat, így könnyebb lesz eldönteni, milyen ellátásra lehetünk jogosultak, illetve járhat-e pl. özvegyi nyugdíj rokkantsági ellátás mellett.
Az özvegyi nyugdíjról
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj esetében mindig kétféle jogosultságot kell vizsgálni. Az egyik, hogy az elhunyt házastárs/élettárs szerzett-e jogosultságot a nyugdíjra, a másik, hogy az özvegy megfelelő családi viszonyban állt-e az elhunyttal. Az elsődleges feltétel, hogy az elhunyt vagy öregségi nyugdíjas volt, vagy meg lehetett állapítani a részéré egy elméleti nyugdíjat, ami megillette volna a halála időpontjában.
Az özvegyre vonatkozó feltétel, hogy életközösségben kellett élniük az elhunyttal, vagyis házastársának, élettársának kellett lennie, illetve ha elváltak, akkor a bíróságnak meg kellett állapítania egy házastársi tartásdíjat az özvegy részére. Ha elváltak, de nem volt tartásdíj, akkor az özvegyi nyugdíj nem jár.
Az ideiglenes özvegyi összege nyugdíj annak a nyugdíjnak a 60%-a, ami az elhunytat haláli pillanatában megillette, vagy megillette volna. Ezt az özvegy az elhunyt társa halálától számított 1 évig kapja. Amennyiben az özvegy kiskorú, illetve tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevel, az özvegyi nyugdíjat hosszabb ideig kaphatja.
Azonban a folyósításnak egyszer mindenképpen vége lesz. Megszűnése után akkor járhat ismét,
- ha az özvegy betölti a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt; vagy
- az elhunyt házastársa után árvaellátásra jogosult legalább 2 kiskorú gyermeket nevel; vagy olyan gyermeket nevel, aki fogyatékkal él/ tartósan beteg. Ebben az esetben az ideiglenes özvegyi nyugdíj folytatódik mindaddig, amíg bármelyik gyereket megilleti az árvaellátás.
- Maga az özvegy megváltozott munkaképességű (egészségügyi állapota legfeljebb 50%-os). Ekkor az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnése után is megilleti az özvegyi nyugdíj, amíg a megváltozott munkaképessége fennáll.
Az özvegyi nyugdíj fajtái
Alapvetően azt kell tudnunk, hogy az özvegyi nyugdíjnak 3 „szakasza” lehet:
- Az első az ideglenes;
- a második, amikor az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnik, de a fent kifejtett 3 ok valamelyike miatt folytatódik a folyósítása. Fontos, ezeknek az említett okoknak, fejleményeknek az elhunyt halálától számított 10 éven belül kell bekövetkezniük, hogy az özvegy az ellátás megszűnése után ismét jogosult legyen az ellátásra.
- Ez a továbbfolyósított özvegyi nyugdíj megszűnhet, ha pl. ha az özvegy egészségügyi állapota javul, vagy ha a gyerekek nem jogosultak már az árvaellátásra. Az özvegyi nyugdíj azonban harmadszor is feléledhet. Ez a harmadik szakasz.
Az özvegyi nyugdíj harmadszor akkor éledhet fel, ha
- az özvegy nem kötött új házasságot a nyugdíjkorhatár betöltése előtt,
- vagy ha a továbbfolyósított ellátás megszűnése után 10 éven belül betölti a nyugdíjkorhatárt,
- vagy megváltozott munkaképességűvé válik.
Ilyen esetekben újra feléledhet az özvegyi nyugdíj, amit jellemzően élete végéig kapni fog a jogosult.
Az özvegyi nyugdíj összege
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj összege az elhunytat megillető nyugdíj 60%-a.
A továbbfolyósított özvegyi nyugdíj összege attól függ, hogy maga az özvegy részesül-e más tartós ellátásban. Ezek számítanak: saját nyugdíj, Nők 40 korkedvezményes nyugdíja, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás. Ha részesül ezek közül valamelyikben, akkor az ellátás összege az elhunytat megillető nyugdíj 30%-a. Akkor lehet az összeg az elhunytat megillető nyugdíj 60%-a, ha az özvegy nem részesül ilyen ellátásban.
Abban az esetben, ha árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább 2 árvaellátásra jogosult gyermek eltartása címén került megállapításra az özvegyi nyugdíj, akkor ennek összege az elhunytat megillető nyugdíj 30%-a.
A rokkantsági és a rehabilitációs ellátásról
Rokkantsági ellátásra az jogosult, akinek az egészségi állapota a komplex minősítés alapján maximum 60%, és a bizottság munkavégzését nem javasolja (B2, C2, D, E kategória), vagy 5 éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt. Rehabilitációs ellátásra az válhat jogosulttá, akinek az egészségi állapota a komplex minősítés alapján maximum 60%, és a bizottság munkavégzésre alkalmasnak találja (B1, C1 kategória), továbbá aki a megállapításkor nem dolgozik, és nem részesül segélyben.
Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk a komplex minősítéssel és minősítési kategóriákkal, erről most itt részletesen nem lesz szó.
Özvegyi nyugdíj rokkantsági ellátás mellett
A fentiekből kiderül, hogy özvegyi nyugdíj nem jár mindenkinek, aki elveszti a házas- vagy élettársát. Az ideiglenes özvegyi nyugdíjra akkor lehet jogosult az özvegy, ha rá és az elhunytra vonatkozó feltételek teljesülnek. Ez egy évig jár. Megszűnése után az ellátás több okból továbbfolyósítható, pl. ha az özvegy egészségügyi állapota legfeljebb 50%-os. Ha az özvegy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesül, akkor továbbfolyósított ellátás összege az elhunyt nyugdíjának 30%-a.
Hogyan kell igényelni?
Az özvegyi nyugdíj nem jár „hivatalból”, megállapítását minden esetben igényelni kell.
Abban az estben, ha az elhunyt nem volt nyugdíjas, ezt a nyomtatványt kell kitölteni. A dokumentumot a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatalhoz kell benyújtani.
Ha az elhunyt nyugdíjas volt (nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban vagy táncművészeti életjáradékban részesült) ezt a nyomtatványt kell kitölteni. A dokumentumot a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell benyújtani.
