Sokan itt buknak százezreket nyugdíj előtt: rengeteg pénzt hagy az asztalon, ha nem használja ki a felmentési időt

Az öregségi nyugdíj előtti felmentési idő közalkalmazottaknak jár. Kezdete attól függ, hogyan történik a nyugdíjazás: „rendes” korbetöltött öregségi nyugdíjjal vagy Nők 40-nel? Utóbbi esetben a felmentési időt a feltételek teljesülése napjától visszafelé kell számolni.

A felmentési idő egy olyan időszak, amikor a közalkalmazott a bérét megkapja, de legalább felében már nem kell dolgoznia. Erre az időszakra távolléti díj illeti meg, amiben benne van az alapilletmény, az illetménykiegészítés és a rendszeres pótlékok is, viszont jutalom vagy prémium már nem jár.

A hossza minden esetben közalkalmazotti jogviszonyban töltött időtől függ, de nyugdíjba vonuláskor jellemzően 8 hónap. A jogszabály szerint a felmentési idő legalább 60 nap, de 8 hónapnál több nem lehet. Ebben az időszakban a munkáltató köteles az alkalmazottat legalább a fele időre mentesíteni a munka alól, bizonyos esetekben pedig a teljes időszak alól.

A 60 napos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött

• 5 év után 1 hónappal;
• 10 év után 2 hónappal;
• 15 év után 3 hónappal;
• 20 év után 4 hónappal;
• 25 év után 5 hónappal;
• 30 év után 6 hónappal meghosszabbodik.

Fontos tudni, hogy a felmentési időre alapvetően csak akkor jogosult a közalkalmazott, ha a felmentés közlésének vagy legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül (Nők 40-nél más szabályok érvényesülnek, erre mindjárt kitérünk). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy már elérte a nyugdíj korhatárt és rendelkezik a nyugdíjhoz szükséges jogosultsági idővel is. A nyugdíjkorhatár 65 év; ezt valaki betöltötte és rendelkezik 20 év szolgálati idővel, akkor öregségi nyugdíjra jogosult. Ha csak 15 év szolgálati időt tud felmutatni, abban az esetben öregségi résznyugdíjat kaphat.

Az időarányosan járó szabadságot a felmentési idő kezdete előtt, vagy legkésőbb a felmentési idő munkával töltött tartama terhére ki kell adni vagy azt meg kell váltani. A felmentési idő munkavégzési kötelezettség alól mentesített része terhére a szabadság nem adható ki.

Mikortól számítják az öregségi nyugdíj előtti felmentési időt?

Attól függ, hogy a közalkalmazott korbetöltött öregségi nyugdíjasként vonul vissza vagy Nők 40 (nyilván ez utóbbi csakis akkor lehetséges, ha az illető hölgy és teljesíti a Nők 40 jogosultsági feltételeit). A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rögzíti, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a Nők 40 feltételét legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő hölgy a nők kedvezményes öregségi nyugdíját igényli. Ez azt jelenti, hogy a közalkalmazottként dolgozó nő legkésőbb a felmentési ideje utolsó napján megszerzi a 40 évi jogosultsági időt, akkor a munkáltatója a hölgy kérésére köteles a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel megszüntetni. Ezt az érintett hölgynek igazolnia is kell a kormányhivatal adategyeztetési határozatával.

Alapvetően a felmentési idő a „rendes” öregségi nyugdíjnál attól a naptól indul, amikortól a közalkalmazott – a korhatár betöltését követően – a nyugdíjazását kéri. A Nők 40-nél viszont egy speciális szabály érvényesül: ha az érintett hölgy a lehető legkorábban, pontosan a 40 év jogosultsági idő megszerzésének napjával szeretne nyugdíjba vonulni, akkor ettől a kitűzött dátumtól visszafelé haladva kell kiszámolni a felmentési idő (és a munkavégzés alóli mentesítés) kezdetét.

Hol a buktató?

A közalkalmazotti jogviszony több módon is megszüntethető, nyugdíjba vonulás előtt leginkább a közös megegyezés, a felmentés, vagy ritkábban a lemondás jön szóba.

Szeretne többet tudni a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséről? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 48 órán belül válaszolnak.

Közös megegyezésnél a felek bármilyen időpontra, akár azonnalra is, meghatározhatják a jogviszony megszűnésének napját, viszont ilyenkor nincs felmentési idő (így a közalkalmazott elesik a felmentési időre járó többhónapnyi fizetésétől. Ez akkor jöhet szóba, ha az illetőnek nagyon fontos, hogy a nyugdíjkorhatár elérésekor befejezhesse a munkát.

A lemondás lényegében a dolgozó felmondása. A törvény szerint lemondásnál nem felmentési, hanem lemondási idő van (ez főszabály szerint 2 hónap). A lemondási időre a munkáltató nem köteles mentesíteni a dolgozót a munkavégzés alól (tehát végig dolgoznia kell), és a hossza is jóval rövidebb, mint egy sok évtizedes jogviszony után járó felmentési idő.

A legjobb megoldás, ha a közalkalmazott a nyugdíjba vonulása miatt kifejezetten a felmentését kéri a munkáltatótól. Így jár az akár 8 hónapos felmentési idő, amelynek felében dolgoznia sem kell, de a bérét végig megkapja.