5 eset, amikor nem tarthat bent a főnök túlórázni: simán felállhatsz a munkaidő végén
Bent kell-e maradnia a munkavállónak, ha a munkaidő lejárta előtt pár perccel közlik vele, hogy szükség van rá? Kérhet-e egyáltalán ilyet a munkaadó? Bemutatjuk, melyek a túlóra elrendelés szabályai, mikor tagadhatja meg a munkavállaló a munkavégzést, illetve milyen díjazással jár.
Amit a hétköznapokban túlórának nevezünk, azt a munkajog rendkívüli munkaidőként ismeri. A munka törvénykönyvéről szóló törvény pontosan meghatározza, mit tekintünk túlórának, de hogy pontosan értsük, mire vonatkozik és milyen szabályai vannak, más fogalmakat is tudnunk kell.
Munkaidő, beosztás és túlóra
A törvény alapján munkaidőnek a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama minősül. Előkészítő és befejező tevékenység minden olyan feladat, amit a munkavállalónak a munkaköréhez kapcsolódóan rendszeresen, külön utasítás nélkül el kell végeznie.
Főszabály szerint a munkarendet a munkáltató állapítja meg, az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel. Alapvetően a munkaidő tartamát a munkaszerződés határozza meg, de ha erről a felek külön nem rendelkeztek, akkor a munkavállalót teljes napi munkaidőben (8 órában) foglalkoztatják. Ehhez kapcsolódik a beosztás szerinti napi munkaidő fogalma: ez az adott munkanapra elrendelt rendes munkaidőt jelenti. Pl., ha egy pincér általános teljes napi munkaidőben dolgozik, akkor abból logikusan az következne, hogy ő naponta 8 órát dolgozik, ez azonban nem minden esetben van így – mutat rá az Adózóna. A munkáltató úgyis beoszthatja a felszolgáló munkaidejét, hogy az egyik napon 6 órát dolgozik, a másik napon pedig 10 órát (természetesen figyelemmel kell lennie a pihenőidőre vonatkozó szabályokra). Ezek a beosztás szerinti napi munkaidők rendes munkaidőnek minősülnek.
A munkaidőn túli munkavégzés túlórának számít. A törvény szerint a túlóra, azaz rendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá az ügyelet tartama. Hogy jobban értsük, érdemes kibontani:
- A munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő: a munkáltató által beosztott rendes munkaidőn felül elrendelt és előre nem beosztott munkavégzést/rendelkezésre állást jelent. (Pl. ha a dolgozónak 2 órával tovább kell bent maradnia.)
- Munkaidőkereten felüli munkaidő: a munkaidőkeretben beosztható rendes munkaidő felett teljesített munka.
- Elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő: az elszámolási időszakban beosztható rendes munkaidőn túl teljesített munkavégzés.
- Ügyelet: ennek teljes tartama rendkívüli munkaidő, függetlenül attól, hogy alatta történik-e tényleges munkavégzés (és ha igen, akkor mennyi).
A rendkívüli munkaidő, azaz a túlóra elrendelés szabályai
A munka törvénykönyve szerint naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ha ennél többre lenne szükség, a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató és munkavállaló erről megállapodjanak, de csak akkor, ha ebbe a munkavállaló is belemegy, kényszeríteni nem lehet rá. Ezt hívják önként vállalt túlmunkának, ami naptári évenként további, legfeljebb 150 óra rendkívüli munkaidőt jelenthet. A felek közötti megállapodást írásba kell foglalni, amelyet a munkavállaló csak a naptári év végére mondhat fel. Kollektív szerződés esetén más a keret: itt évi 300 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, megállapodást esetén pedig – szintén írásba kell foglalni – naptári évenként további 100 óra önként vállalt túlmunkára van lehetőség.
Ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre, akkor természetesen a fenti számokat időarányos számítással, arányosan kell alkalmazni – hívja fel a figyelmet a Pallas70.
Kell-e előre figyelmeztetni a munkavállalót?
A rendkívüli munkaidő elrendelésére csak kivételes esetben kerülhet sor, vagyis ha olyan előre nem látható körülmény merült fel, mely a munkaidő-beosztás elkészítésekor még nem volt előre látható. Ez megtörténhet 2 órával, de akár 5 perccel a munkaidő lejárta előtt. Elegendő szóban közölni, de ha a munkavállaló kéri, akkor a munkaadónak a túlóra elrendelését írásban is rögzítenie kell. (Ami pedig a hivatalos adminisztrációt illeti, a rendkívüli munkaidőnek még aznap be kell kerülnie a munkaidő-nyilvántartásba.)
Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.
Akkor a munkáltató bármit megtehet?
Nem, a jogszabályok védik a munkavállalót. A rendkívüli munkaidő elrendelésekor a munkáltatónak be kell tartani az alapvető magatartási követelményeket. Röviden, köteles a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján figyelembe venni. Ha a túlóra a munkavállalónak aránytalan sérelmet okozna, akkor annak teljesítését megtagadhatja. Például, ha ismert a munkáltató előtt, hogy a munkavállaló másnap a 25. házassági évfordulóját ünnepelné, akkor az erre a napra elrendelt túlóra aránytalan sérelmet jelenthet a munkavállalónak. Különösen, ha a munkáltató helyette más dolgozó túlmunkáját is igénybe veheti.
Kik nem túlórázhatnak?
A törvény rögzíti, hogy rendkívüli munkaidő a munkavállaló számára várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves koráig, vagy a munkáltató által a munkakörre vagy a munkavállalóra megállapított egészségkárosító kockázat esetén nem rendelhető el. Továbbá, túlóra a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves korától négyéves koráig csak hozzájárulásával rendelhető el.
További kérdésed maradt a rendkívüli munkaidő szabályairól? Fordulj ügyfélszolgálatunkhoz, két munkanapon belül díjmentesen válaszolunk.
Mennyi a túlóra díjazása?
Ha a dolgozó a rendes munkaidején felül dolgozik, akkor ezért az alapbérén felül bérpótlék vagy szabadidő illeti meg. Azt, hogy bérpótlékot vagy szabadidőt „kap” a dolgozó, főként a felek megállapodása határozza meg. A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, a munkaidőkereten felül vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén a bérpótlék összege 50%. A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére. Ha a munkavállalónak a rendkívüli munkaidőért szabadidő jár, akkor azzal kapcsolatban a szabály az, hogy az nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár.
Abban az esetben, ha a munkáltató a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy munkaszüneti napra rendel el rendkívüli munkaidőt, akkor a munkavállalónak 100% bérpótlék jár. Ha munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít, akkor a bérpótlék mértéke 50%.
