Nekik még a “pici pénz” sem jár: a NOKS-dolgozóknak nem jut bérkiegészítés
Megint megfeledkeztek azokról, akik nélkül nincs oktatás: a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozók nem részesülnek a pedagógusoknak járó egyszeri juttatásban. Évek óta nincs érdemi tárgyalás a fizetésekről sem, a NOKS-dolgozók béremelése 2026-ban is csak a kötelezőre korlátozódott.
Dajka, könyvtáros, pedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi támogató, gyógytornász, intézményi titkár, rendszergazda, karbantartó – az ezekben a munkakörökben dolgozók az oktatási intézmények működését segítik. Ők a köznevelés „láthatatlan” dolgozói, akik nemcsak az uniós pénzből finanszírozott, többlépcsős pedagógusbér-emelésből maradtak ki, hanem a mostani egyszeri bérkiegészítésből is.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók (NOKS-munkakörök), valamint az egyéb köznevelési munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók bérhelyzete rendszerszintű probléma. A 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet rögzíti, pontosan milyen munkakörökről van szó, illetve ezek betöltéséhez milyen képzettség szükséges. Itt nincs hagyományos bértábla és illetmény, mint a pedagógusoknál: a NOKS-dolgozók fizetése jellemzően a minimálbér, illetve a garantált bérminimum köröli, amire jön egy 7%-os, jobb esetben 10%-os pótlék. Ezen az sem változtat, ha valaki felsőfokú végzettséggel dolgozik valamelyik munkakörben, akkor is legfeljebb csak a garantált bérminimumot kaphatja meg.
A NOKS-dolgozók béremelése 2026-ban sem több a minimumnál
„A kormány több alkalommal is egyértelművé tette, hogy elkötelezett a pedagógusok és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők bérének folyamatos emelésében” – Rétvári Bence államtitkár több alkalommal is ezt válaszolta, amikor arról kérdezték, a kormány tervezi-e a NOKS-dolgozók bérét rendezni. Ez azóta sem történt meg, pedig sok munkvállaló hiányzik a rendszerből – ugyanúgy, ahogy a pedagógusoknál.
Ahogy írtuk, a pegagógusok bérének felzárkóztatása többlépcsős folyamat: a teljes program 2024 és 2030 között zajlik, és az Európai Unió összesen 1,8 milliárd euróval járul hozzá a bérek növeléséhez. Ez pedagógusonként átlagosan 5 millió forintos bértöbbletet jelent a program teljes időszaka alatt. Erre azért volt szükség, mert az uniós átlaghoz képest a magyar pedagógusok fizetése jelentős lemaradásban volt: míg az EU-ban a pedagógusok a diplomás átlagbér 90%-át keresik, Magyarországon ez az arány korábban mindössze 60% volt.
A kormány többek között azt vállalta, hogy a pedagógusok havi átlagbére 2025-ben el fogja érni a diplomás átlagbér 80%-át. Ez csak részben teljesült, emiatt van szükség kompenzációra: ezt egy egyszeri juttatás formájában kívánja megtenni a kormány.
A NOKS-munkakörben dolgozók és egyéb oktatást segítő foglalkozásúak számára ez a „pici pénz” sem jár. Esetükben továbbra is csak a kötelező legkisebb munkabér emelése jelent némi változást, ami messze elmarad a valódi bérrendezéstől.
Sztrájk lehet a vége
A PDSZ 2026. március 10-én a sztrájktörvény alapján kezdeményezett egyeztetést a kormánnyal, miután az eddigi tárgyalások eredménytelenek maradtak. A szakszervezet követeli, hogy jogszabály rögzítse a NOKS-dolgozók bérgaranciáit: a felsőfokú végzettségűek minimuma érje el a Pedagógus I. kategória alsó határát, a többiek bérét pedig a garantált bérminimum felett, a pedagógusokéhoz hasonló arányban emeljék.
Kérdése maradt? Forduljon kollégáinkhoz az ingyenesen elérhető Ügyfélszolgálatunkon.
A szakszervezeti felmérés szerint a dolgozók 94%-a kész a munkabeszüntetésre, így ha a kormány nem lép és nem tesz érdemi ajánlatot, kétórás figyelmeztető sztrájk, majd országos munkabeszüntetés jöhet. A „láthatatlan” dolgozók ezzel kívánják elérni, hogy ne csak a kötelező minimumot kapják, hanem az oktatás szereplőiként ismerjék el a munkájukat – ne hangzatos köszönetnyilvánításokkal, szép szavakkal, hanem tisztességes bérrel.
