Bt. kültagjának is jár munkanélküli segély: ebben az esetben kérhető
Téves a feltevés, hogy egy betéti társaság tagja automatikusan elesik mindenféle munkanélküli ellátástól. Ilyenkor nem a tulajdonosi státuszt nézik, hanem azt, hogy az érintett személy folytat-e kereső tevékenységet vagy sem. Nem az számít, hogy kültag, hanem az, hogy dolgozik-e ténylegesen a cégben. És ez a különbség kulcsfontosságú.
Mit jelent pontosan az álláskeresési járadék?
A munkanélküli segély nem alanyi jogon jár, hanem feltételekhez kötött támogatás. Az igényléshez több dolognak is teljesülnie kell egyszerre. Az igénylőnek regisztrált álláskeresőnek kell lennie. Emellett az igénylést megelőző három évben legalább 360 nap jogosultsági idővel kell rendelkeznie. Ez nem kizárólag munkaviszonyból származhat, hanem minden olyan jogviszony beszámítható, amely után járulékfizetés történt.
Mit jelent ez a Bt. kültag esetében?
A kültag alapvetően nem köteles részt venni a társaság működésében. Jellemzően tőkét ad be, de nem vezeti a céget, nem irányítja a napi működést, és nem feltétlenül dolgozik benne. A jog szempontjából itt egyetlen kérdés számít: végez-e munkát a cégben, vagy csak tulajdonos? Ha dolgozik, akkor nem tekinthető álláskeresőnek.
Kérdésed maradt a munkanélküli segéllyel kapcsolatban? Fordulj bizalommal Ügyfélszolgálatunkhoz, két munkanapon belül, ingyenesen válaszolunk.
Mikor számít valaki dolgozónak a Bt.-ben?
A kültag akkor nem jogosult járadékra, ha a Bt.-ben olyan szerepe van, ami munkának minősül. Ilyen például, ha:
– személyesen közreműködik a cég tevékenységében,
– ügyvezető vagy más vezető tisztségviselő,
– munkaszerződése van a társasággal,
– megbízási jogviszonyban lát el feladatokat,
– a társasági szerződés alapján munkavégzésre köteles.
Ilyenkor nem az számít, hogy vesz-e fel pénzt, hanem az, hogy jogilag végez-e munkát.
