Változik a szabadságra járó bér: így számold ki, februártól mennyit kapsz

A szabadságra járó bér más összegű, mint az a bér, amit egyébként kap a munkavállaló. A szabadság idejére járó távolléti díj alapja a bruttó bér, amely a minimálbér emelkedésével változott. Hogyan befolyásolja a minimálbér összege a távolléti díj mértékét és mire számíthatnak a munkavállalók?

Sok munkavállaló hallott már a távolléti díj kifejezésről, de kevesen tudják, hogy ez mit jelent a gyakorlatban, ha a fizetésről van szó. A távolléti díj az az összeg, amit akkor kap a munkavállaló, ha bizonyos okok miatt konkrét munkavégzés ugyan nem történik, de mégis jár a fizetés az adott időszakra.

Mikor jár távolléti díj?

A távolléti díj célja, hogy akkor se érje anyagi hátrány a dolgozót, amikor jogszerűen nem dolgozik. Éppen ezért érdemes tudni, miből számolják, és mikor milyen díjra jogosult a munkavállaló.

Távolléti díj illeti meg a munkavállalót többek között az alábbi esetekben:

• szabadság idején,
  
• amikor a munkáltató felmenti a munkavégzés alól,
  
• kötelező orvosi vizsgálat idejére,
  
• ha bíróság vagy hatóság tanúként idézi be,
  
• végkielégítés megállapításakor,
  
• betegszabadság alatt is, bár ekkor csak a távolléti díj 70 százaléka jár.
  

Órabéres vagy teljesítménybéres munkavállalóknál akkor is jár távolléti díj, ha egy munkaszüneti nap miatt kevesebb órát kellene dolgozni.

A szabadságra járó bér összege

A távolléti díj nem csak az alapbérből áll. A számítás során figyelembe veszik az aktuális alapbért, az esetleges pótlékátalányt, valamint az előző 6 hónapban kapott bérpótlékokat és teljesítménybéreket is.
Ez azért fontos, mert ha valaki rendszeresen éjszaka vagy több műszakban, esetleg vasárnap dolgozik, akkor ezek a pótlékok növelhetik a távolléti díjának összegét is.

Mikor számítanak bele a pótlékok?

• Vasárnapi pótlék akkor kerül bele a számításba, ha az elmúlt 6 hónapban a vasárnapok legalább egyharmadában dolgozott a munkavállaló. 
• Az éjszakai és műszakpótlék akkor számít bele, ha a munkaidő legalább 30 százaléka ilyen időszakban történik.
• Ügyeleti és készenléti pótlék akkor vehető figyelembe, ha átlagosan havonta legalább 96 órát rendelt el a munkáltató.

Mi történik, ha nincs meg a 6 hónap?

Ha valaki még nem dolgozik 6 hónapja az adott munkahelyen és nincs meg a folyamatos 6 hónapos munkaviszonya, akkor a ténylegesen ledolgozott időszak alapján számolnak.
Ha pedig egyáltalán nem volt még munkabér kifizetése, akkor a távolléti díj alapja az alapbér lesz.

Munkaügyi kérdésed lenne? Keresd bizalommal Ügyfélszolgálatunkat!

Mennyi a távolléti díj összege?

Az elméleti részen túljutva nézzük a konkrét számokat mennyi a távolléti díj összege a minimálbér és a garantált bérminimum esetében. A számítás alapja a bruttó bér, tehát nem az, amit kézhez kap havonta a munkavállaló. 

A minimálbér az a kötelező legkisebb munkabér, ennél kevesebbet nem adhat a munkáltató. A minimálbér bruttó összege 2026-ban 322 800 forint, ebből amit kézhez kapunk 8 órás munkavégzés esetén az az 214 662 forint havonta.

A garantált bérminimum a minimálbérnél magasabb, és azokat a munkavállalókat illeti meg, akiknek a munkaköréhez legalább középfokú végzettség vagy szakképesítés szükséges, magyarul ez a szakmunkás minimálbér. A garantált bérminimum bruttó összege 373 200 forint, ennek havi nettója 248 178 forint- írta meg a penzcentrum.hu.

Minimálbér esetén a teljes távolléti díj naponta 10 760 forint. Fontos, hogy amennyiben betegszabadság miatt fizetnek távolléti díjat, akkor csak a bér 70%-a jár, azaz 7 532 forint egy napra.

Az összeg változhat a munkarend alapján is – tehát a fenti egy általános számítás, nem vonatkozik mindenkire. Aki például 12 órás műszakokban, váltott munkarendben dolgozik, amiben benne van hétvége vagy ünnepnap is, annak beszámítják a műszakpótlékokat is például.

Garantált bérminimum esetén a teljes távolléti díj egy napra 12 440 forint, betegszabadság esetén pedig 8 708 forintot kap egy napra a munkavállaló.