A családi pótlék alanyi jogon járó támogatás, nem munkajövedelemhez kötött ellátás, mint például a családi adókedvezmény. A családi pótlék a gyermekek után járó ellátások közé tartozik, tehát semmi köze nincs a szülő munkaviszonyához. A kormány kommunikációja azonban rendre azt sugallja, hogy a gyermekek és családok támogatása csak az arra érdemeseknek jár. Csakhogy így pont azok esnek ki a támogatások köréből, akik egyébként is nehéz körülmények között élnek és adott esetben még munkajövedelemmel sem rendelkeznek.
A kormány továbbra sem támogatja a családi pótlék emelését
Hende Csaba, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti elnöke azt nyilatkozta legutóbb az RTL Híradónak, hogy “csak az nem dolgozik, aki nem akar”. És hozzátette, hogy nem gondolja, hogy ezzel bárkit is megbánthat. Ennek apropója a családi pótlékon kialakult ismételt parlamenti vita volt. A kormány megint csak nem támogatta azt az ellenzéki törvényjavaslatot, amely a duplájára emelte volna az ellátás összegét.
Pedig a családi pótlék összege 2008 óta változatlan. A lakhatási költségek, az élelmiszerárak és egyéb szolgáltatások árai viszont jócskán emelkedtek azóta. A családi pótlék a gyermek születésétől kezdődően addig jár, amíg a gyermek köznevelési vagy szakképző intézményben tanul. A felső életkori határ 20 év. Összege 12 200 forinttól 25 900 forintig járhat gyermekenként. Több, családokkal végzett felmérés, szakmai szervezet vagy éppen pártok érvelése szól az emelése mellett, de a kormány továbbra is elzárkózik tőle.
A családokkal szemben igazságtalan lenne minden támogatást munkához kötni
A kormány rendre azzal érvel – ahogy Hende Csabától is hallható -, hogy Magyarországon bőven van munkalehetőség, csak az nem talál magának állást, aki nem akar. Ez Hende tolmácsolásában a következőképpen hangzott:
„Természetesen mindenkinek módja van, aki dolgozni akar, hogy dolgozzon, és el is várható mindenkitől, hogy dolgozzon, mert aki nem dolgozik, az ne is egyék.”
Az országgyűlés alelnöke ezzel magyarázta, hogy miért nem támogatta az ellenzéki javaslatot. A kormánypárti többség sem állt a kezdeményezés mellé, Hende pedig a fentebbi gondolatait abból vezette le, hogy mivel szerinte 4,7 millió a foglalkoztatottak száma Magyarországon, és munkaerőhiány is van, ezért szerinte könnyű munkát találni – foglalta össze a Telex.
Hende Csaba szerint a kormány jelenlegi gazdaságpolitikája szerint a családtámogatás alapja a munkához kötött adókedvezmény, amelyre az állam kiemelkedően sokat költ. Ha pedig emelnének a családi pótlék összegén, akkor annak együtt kellene járnia a családi adókedvezmény csökkentésével.
Csakhogy a családi pótlék nem munkaviszonyhoz kötött családtámogatás, mint a családi adókedvezmény, hanem a gyermekek után, alanyi jogon járó támogatás. És pontosan amiatt van rá szükség, hogy aki átmenetileg nehéz helyzetbe került, az ne csússzon még kilátástalanabb helyzetbe. Más kérdés persze, hogy a havi 12 200 forint jelenleg mégis mire elég. De, ha egy, a gyermekek jóllétét célzó támogatás a szülő munkaviszonyához van kötve, az kiszolgáltatottá teszi az egész családot.
Az ellenzék is hasonló gondolatmenettel reagált a kormány hozzáállására. Kanász-Nagy Máté LMP-s országgyűlési képviselő szerint ez cinikus hozzáállás, hiszen számos olyan dolog történhet egy ember életében, amikor önhibáján kívül kerül nehéz helyzetbe. Éppen ezért az ellenzék április 4-én javaslatot nyújtott be arról, hogy duplázzák meg a családi pótlék összegét.
