Hány százaléka a nyugdíj a fizetésnek? Ennyit kaphat 30 vagy 40 év munka után, példákon mutatjuk
Az állami nyugdíj megállapítása összetett folyamat, nem egyszerű átlátni, és még nehezebb megbecsülni, hogy mennyi lesz majd az összege. Gyakori kérdés, hogy hány százaléka a nyugdíj a fizetésnek – de melyiknek? A mostaninak vagy a 10 évvel ezelőttinek? Ezek is számítanak, de nem úgy, ahogy azt sokan gondolják. A nyugellátás összege alapvetően két tényezőtől függ: a nyugdíjszámításhoz figyelembe vehető szolgálati időtől és a teljes életút keresetei alapján kiszámított nettó havi életpálya-átlagkeresettől.
Általános tévhit, hogy a nyugdíjba vonulás előtti fizetésből és a munkaviszonyban töltött évek számából ki lehet számolni az induló nyugdíjat. Valójában nemcsak az utolsó bér vagy az utolsó 2, 3, 5, esetleg 10 év keresete számít: a nyugdíjszámítás során főszabály szerint az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig szerzett, figyelembe vehető kereseteket veszik alapul.
Hogyan számítják ki a nettó havi életpálya-átlagkeresetet?
A nyugdíj alapjául szolgáló nettó havi életpálya-átlagkereset kiszámítása több lépésből áll. Először összegyűjtik a figyelembe vehető kereseteket és jövedelmeket, majd az egyes naptári évek összegeit nettósítják. Ez azt jelenti, hogy a bruttó keresetekből az adott időszak szabályai szerint levonják a járulékokat és a személyi jövedelemadót.
Ezután következik a valorizáció. Ennek során a korábbi évek nettó kereseteit olyan szorzókkal igazítják a nyugdíjazást megelőző év országos nettó átlagkereseti szintjéhez, amelyeket évente kormányrendelet határoz meg. A 2026-ban megállapított nyugdíjaknál például a 2024-es kereseteket 1,090-es szorzóval veszik figyelembe. A 2025-ös kereseteket már nem kell valorizálni, mivel ezek a nyugdíjazást megelőző évből származnak.
A valorizált nettó keresetekből úgy számítják ki a nettó havi életpálya-átlagkeresetet, hogy először összeadják az éves összegeket, majd elosztják az átlagszámítási időszak azon naptári napjainak számával, amelyekre az érintettnek figyelembe vehető keresete volt. Ezt a napokban mért számot nevezik osztószámnak. Az osztószám nem csupán a tényleges munkanapokat jelenti: a hétvégék, a munkaszüneti napok és a szabadnapok is beleszámítanak, ha az érintett ezekre az időszakokra keresetet kapott. A díjazás nélküli időszakokat – például a fizetés nélküli szabadságot és a táppénz időtartamát – viszont nem számítják az osztónapok közé.
Az így kapott napi átlagkeresetet 365-tel megszorozzák, majd 12-vel elosztják. Ezzel megkapják a nettó havi életpálya-átlagkeresetet, ami a nyugdíjszámítás alapja. Ha az 1988 utáni időszakból nem áll rendelkezésre elegendő kereseti adat, a jogszabály külön szabályokat ír elő a hiányzó időszakok figyelembevételére.
Hány százaléka lesz a nyugdíj a nettó havi életpálya-átlagkeresetnek?
A nettó havi életpálya-átlagkeresetből először szükség esetén a degresszió szabályai szerint meghatározzák a nyugdíj alapjául figyelembe vehető összeget. A degresszió azt jelenti, hogy a magasabb havi átlagkereset bizonyos részeit nem teljes egészében veszik figyelembe. A 2026-ban megállapított nyugdíjaknál a 372 000 forint feletti havi átlagkeresetből a 372 001 és 421 000 forint közötti rész 90 százaléka, a 421 000 forint feletti résznek pedig a 80 százaléka számít bele a nyugdíj alapjába.
Az így meghatározott összegnek a szolgálati időhöz tartozó százaléka lesz az induló nyugdíj. A százalék a nyugdíjszámításhoz figyelembe vehető szolgálati idő teljes éveinek számától függ. Például
- 20 év szolgálati idő esetén a havi átlagkereset 53 százaléka jár.
- 30 év szolgálati időnél a szorzó 68 százalék.
- 35 év szolgálati időnél 73 százalék.
- 40 év szolgálati idő esetén 80 százalék.
- 45 év szolgálati időnél 90 százalék.
- 50 év vagy annál hosszabb szolgálati idő esetén 100 százalék.
Tudni kell, hogy a nyugdíjszámításnál figyelembe vehető szolgálati idő nem minden esetben azonos a munkaviszonyban töltött évek számával. Bizonyos időszakok munkaviszony nélkül is szolgálati időnek minősülhetnek, míg egyes esetekben – például a minimálbérnél alacsonyabb járulékalapot jelentő kereset esetén – a nyugdíj összegének kiszámításakor arányos szolgálati időt kell alkalmazni.
Kérdése van a nyugdíjszámításról? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 2 munkanapon belül válaszolnak.
Hány százaléka a nyugdíj a fizetésnek?
Tegyük fel, hogy a valorizáció és az összes szükséges számítás után valakinek a nettó havi életpálya-átlagkeresete pontosan 300 000 forint. Mivel ez az összeg nem haladja meg a degressziós küszöböt, a nyugdíj alapjául figyelembe vehető kereset nem csökken. Ha az érintettnek 30 év, a nyugdíjszámításnál figyelembe vehető szolgálati ideje van, a szorzó 68 százalék. A 300 000 forintot tehát meg kell szorozni 0,68-dal, így az induló nyugdíj összege 204 000 forint lesz.
Ha ugyanezzel a nettó havi életpálya-átlagkeresettel 40 év szolgálati időt vesznek figyelembe, a szorzó már 80 százalék. Ebben az esetben a 300 000 forintos átlagkereset alapján az induló nyugdíj összege 240 000 forint.
A példákból látható, hogy ugyanakkora nettó havi életpálya-átlagkereset mellett is eltérő lehet az induló nyugdíj összege, ha különbözik a figyelembe vehető szolgálati idő. A nyugdíj megállapításakor tehát a korábbi keresetek és az elismert szolgálati idő az, ami számít – nem a jelenlegi fizetés.
A Kincstár példái a fentieknél jóval részletesebbek. Aki szeretné a számítás folyamatát az elejétől a végéig ismerni, itt találja meg a tájékoztatót.
