Beindult a tanév, rögtön beteg lett a gyerek? Így kérj táppénzt, ha nem tudsz miatta dolgozni
Nem mindegy, hogy a munkából való kiesés oka a szülő vagy a gyermek betegsége. Ha valaki maga betegszik meg, akkor saját betegsége esetén az első 15 munkanapra általában betegszabadság jár. Ha viszont a gyermek beteg, és emiatt a szülő marad otthon vele, akkor gyermekápolási táppénz, röviden gyáp igényelhető. Ez részben pótolja a kieső jövedelmet arra az időre, amíg a szülőnek a beteg gyermekről kell gondoskodnia. Hogyan nyújtható be a kérelem gyermekápolási táppénz iránt?
A gyermekápolási táppénzt nemcsak a vér szerinti szülő veheti igénybe. Bizonyos feltételekkel örökbefogadó szülő, nevelőszülő vagy gyám is jogosult lehet rá. Az ellátás feltétele, hogy a szülő biztosított legyen, és a keresőképtelenség oka a gyermek betegsége legyen.
Mennyi nap táppénz jár a beteg gyerek után?
A gyermek után járó táppénzes napok száma elsősorban a gyermek életkorától függ. Egyéves kor alatt a gyermek ápolására a gyermek egyéves koráig nincs meghatározott napkorlát.
Egyéves kor után az alábbiak szerint alakul:
- 1 és 3 év közötti gyermeknél évente és gyermekenként legfeljebb 84 nap
- 3 és 6 év közötti gyermeknél legfeljebb 42 nap
- 6 és 12 év közötti gyermeknél pedig legfeljebb 14 nap gyermekápolási táppénz vehető igénybe.
Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén a szabályok kedvezőbbek: 12 év felett is meghatározott feltételekkel járhat gyermekápolási táppénz, akár a gyermek 18 éves koráig. A pontos jogosultságot a gyermek állapota, életkora és a szülő családi helyzete is befolyásolhatja.
Fontos az is, hogy ha több gyermek beteg egyszerre, ugyanarra az időszakra csak egy gyermek után folyósítható a gyermekápolási táppénz. A szülő választhatja ki, hogy melyik gyermek után veszi igénybe az ellátást.
Hány nap jár az egyedülálló szülőknek és ki számít annak?
Az egyedülálló szülők az 1 és 12 év közötti gyermekek után magasabb gyermekápolási táppénzes kerettel számolhatnak. Például egy négyéves gyermek esetében az általános szabály szerint 42 nap jár, míg egyedülálló szülő esetén ez 84 nap lehet.
Fontos azonban, hogy a jogszabály pontosan meghatározza, ki számít egyedülállónak. Ide tartozhat többek között a hajadon, a nőtlen, az özvegy vagy az elvált személy, illetve az is, aki a házastársától külön él, de nem él élettársi kapcsolatban. Ez azért lényeges, mert például egy hajadon szülő, aki élettársával közös háztartásban él, nem minősül egyedülállónak a gyermekápolási táppénz szempontjából, így nem jár számára a magasabb keret.
Elvált szülőknél is lehetnek speciális esetek. A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint egyedülállónak minősülhet az a szülő, aki egyedül gyakorolja a szülői felügyeletet, illetve az is, aki a gyermeket neveli, miközben házastársa külön él. Ezért mindig az adott családi helyzetet kell figyelembe venni. Van még egy fontos szabály: ha az egyik szülő egyedülállónak minősül, ugyanazon gyermek után a másik szülő főszabály szerint nem veheti igénybe a gyermekápolási táppénzt. Vagyis a dupla keret nem azt jelenti, hogy mindkét szülő megkapja a magasabb napkeretet. Az egyedülálló szülőre vonatkozó magasabb keret az adott gyermeknél a másik szülő jogosultságát is érinti. A jogszabály ugyanakkor bizonyos egészségi okok miatt egyedülállónak minősülő szülőknél kivételt tesz – foglalta össze a minikids.hu.
A táppénzes napok egy év után indulnak újra
Van azonban egy fontos részlet, amellyel sok család nincs tisztában: az egyéves vagy annál idősebb gyermek után járó gyermekápolási táppénzes napok egy év után lenullázódnak. ez az egy éves időtartam nem január 1-jén “indul újra”, azaz nem naptári év szerint, hanem a gyermek születésnapja alapján. Így az előző születésnaptól a következő születésnapot megelőző napig kell figyelembe venni, hogy abból hány nap gyermekápolási táppénzt használtak fel.
Mennyi pénzt jelent a gyermekápolási táppénz?
A gyáp összegét a táppénzre vonatkozó szabályok szerint számítják ki, vagyis nem a teljes kieső fizetést pótolja. Az összeg függ többek között a biztosítási időtől és a táppénz alapját képező jövedelemtől. Általános esetben a táppénz mértéke a napi átlagkereset 60 százaléka, bizonyos esetekben pedig 50 százaléka lehet.
2026-ban a táppénz napi maximuma 21 520 forint, mivel a napi felső határ a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincada.
Kevesebb pénzt kaptál vagy rosszul számolták ki a táppénzes napjaidat? Kérj ingyenes tanácsot ügyfélszolgálatunktól!
Hogyan kell igényelni a gyermek után járó táppénzt?
A gyermekápolási táppénz nem automatikusan jár, hanem igényelni kell. Nem elég csak szólni, hogy beteg lett a gyerek és ezért nem tudunk bemenni dolgozni. A gyermek betegségét az orvos igazolja, emellett a szülőnek ki kell töltenie a „Kérelem gyermekápolási táppénz iránt” elnevezésű nyomtatványt is. A kérelmet alapvetően a munkáltatónál kell benyújtani. Ha a munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, akkor az ügyintézést a kifizetőhely végzi. Ha nincs ilyen kifizetőhely, a kérelmet a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatal bírálja el.
Az igényt legfeljebb hat hónapra visszamenőleg lehet érvényesíteni, ezért nem érdemes sokáig halogatni a dokumentumok leadását. Egyéni vállalkozóknál, mezőgazdasági őstermelőknél és egyes önfoglalkoztatóknál eltérő, elektronikus ügyintézési szabályok vonatkoznak az igény benyújtására.
A legfontosabb tehát, hogy a beteg gyermek otthoni ápolása nem ugyanaz, mint amikor maga a munkavállaló beteg. Ilyenkor a gyermekápolási táppénz szabályait kell alkalmazni, és a rendelkezésre álló napok száma elsősorban a gyermek életkorától függ.
