Így számolják ki az öregségi nyugdíjhoz a havi átlagkeresetet: nem olyan egyszerű, mint elsőre tűnik
A nyugdíj megállapítása egy összetett folyamat. Ahhoz, hogy megértsük, elsőként az alapokat érdemes tisztázni, mert a számítás nem csupán az utolsó néhány év adatain múlik. Cikkünkben sorra vesszük a lépéseket, elmagyarázzuk, hogyan alakul ki az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset, és milyen tényezők befolyásolják az ellátás összegét.
Amikor valaki eléri a nyugdíjkorhatárt és benyújtja az igénylést, a hatóság megvizsgálja az illető életpályáját. A számítás alapjául az 1988. január 1-jétől a nyugdíjmegállapítás napjáig szerzett bruttó jövedelmek szolgálnak. Azok a keresetek számíthatók be, amelyek után az adott időszakban a munkavállaló (vagy a munkáltatója) nyugdíjjárulékot fizetett. Ezekből az adatokból számolják ki a nettó életpálya-átlagkereset.
Hogyan számolják ki az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset?
Nem csak egy sima átlagszámítás történik, hiszen a 10-20 évvel ezelőtti fizetések összege jóval kisebb a jelenlegieknél. A lépések a következők:
- Járuléktalanítás és adótlanítás (nettósítás): A hatóság nem a dolgozó tényleges nettó fizetését veszi alapul, hanem minden egyes vizsgált év bruttó keresetéből levonják az akkori szabályok szerinti járulékokat és az adott év szabályai alapján kiszámított személyi jövedelemadót. Ennek a módszernek az a célja, hogy a különféle egyéni adókedvezmények ne okozzanak indokolatlan különbségeket a nyugdíjrendszerben. Így egy gyermektelen és egy nagycsaládos munkavállaló azonos bruttó bér esetén azonos alapról indul.
- Valorizáció: Mivel az 1980-as, ’90-es vagy akár a 2010-es évek fizetései akkori értékükön jóval alacsonyabbak voltak a maiaknál, azokat a jelenlegi bérszínvonalhoz kell igazítani. Ezt a felértékelési folyamatot nevezik valorizációnak. A korábbi évek nettósított jövedelmeit a nyugdíjazást megelőző év bérszínvonalához igazítják a hivatalos valorizációs szorzókkal. Ezeket a szorzókat minden tavasszal – jellemzően márciusban – kormányrendeletben teszik közzé a KSH által mért nettó bérnövekedés alapján.
- A napi és havi átlag megállapítása: A nettósított és valorizált (mai értékre hozott) jövedelmeket a hivatal összesíti. A kapott összeget ezt követően elosztják az érintett időszak azon napjainak számával, amikor az állampolgárnak ténylegesen volt járulékköteles jövedelme. Azokat a napokat, amikor nem történt járulékfizetés (például fizetés nélküli szabadság vagy társadalombiztosítási ellátás nélküli munkanélküliség), levonják az osztószámból. A végeredményként kapott napi átlagjövedelmet megszorozzák 365-tel, majd elosztják 12-vel, így áll elő a havi szintű átlagkereset.
Degresszió: mi történik a kiugróan magas jövedelmekkel?
A hazai nyugdíjrendszerben a kiugróan magas átlagkeresetek egy meghatározott összeghatár feletti részét csak részben veszik figyelembe a nyugdíj kiszámításakor. Ezt az eljárást hívják degressziónak. Ha az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghaladja a 372.000 forintot, akkor a sávos csökkentés automatikusan életbe lép.
- 372.000 forintig az átlagkereset 100 százalékát veszik figyelembe a számítás során.
- 372.001 és 421.000 forint közötti sávban a kereset 90 százalékát számítják be.
- 421.000 forint felett az összeg 80 százaléka képezi a nyugdíj alapját.
Ezt a végleges, szükség szerint degresszált összeget szorozzák meg az elismert szolgálati évekhez tartozó nyugdíjszorzóval (például 40 év igazolt szolgálati idő esetén ez 80 százalék).
Az is számít, ki mikor megy nyugdíjba
A nyugdíjba vonulás éve is hatással van a nyugdíj végleges összegére. Ennek oka a valorizáció: a korábbi évek kereseteit mindig az adott évre meghatározott valorizációs szorzókkal igazítják a nyugdíjazás előtti év kereseti szintjéhez. A szorzók évről évre változnak, mert az országos nettó átlagkereset előző évi növekedését követik. Ezért ha valaki ugyanazzal a kereseti és szolgálati idővel egy évvel korábban vagy később megy nyugdíjba, a korábbi kereseteit más szorzókkal számítják át, ami az induló nyugdíj összegét is megváltoztathatja.
Ebből következik, hogy két, szinte teljesen azonos életpálya után is eltérő összegű nyugdíjat állapíthatnak meg, pusztán azért, mert az érintettek más évben vonulnak nyugdíjba.
Kérdése van a nyugdíjszámításról? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 2 munkanapon belül válaszolnak.
Mivel a nyugdíj összegét több évtized kereseti adatai alapján számítják ki, nagyon nem mindegy, hogy ezek pontosan szerepelnek-e a nyilvántartásban. Mielőtt valaki elindítja a nyugdíjigénylést, érdemes ellenőriznie, milyen adatok szerepelnek róla a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban, ennek lépéseiről itt írtunk. Ha az adatok között hiányosságot vagy hibát talál, külön nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárást is kezdeményezhet. Ennek során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a szolgálati időt és a kereseti adatokat is tisztázza, a nyugdíj előtt álló pedig időben, még a nyugdíjigénylés előtt benyújthatja a hiányzó időszakokat, jövedelmeket igazoló dokumentumokat.
