Ez történik a haszonélvezeti joggal adósság esetén: tisztázzuk az összes félreértést

Van egy ingatlan, amelyen a szülőknek haszonélvezeti joguk van, miközben a tulajdonos komolyabb adóssággal küzd? Vagy éppen fordítva: a tulajdonos rendben fizet, de a haszonélvező halmozott fel jelentős tartozást? Sokakban felmerül a kérdés, hogy egy végrehajtás során elveszíthető-e a lakás vagy a haszonélvezeti jog. A legfontosabb tudnivaló, hogy a haszonélvezeti jog és a tulajdonjog végrehajtás szempontjából nem ugyanúgy kezelendő. Mikor maradhat fenn, és mikor kerülhet veszélybe a haszonélvezeti jog adósság esetén. 

A haszonélvezeti jogot önmagában nem árverezik el

A haszonélvezeti jog személyhez kötött jog. A Polgári Törvénykönyv szerint a haszonélvező a más tulajdonában álló ingatlant birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja és szedheti a hasznait. A haszonélvezeti jogot magát nem ruházhatja át másra, bár a használat és a hasznok szedésének gyakorlását bizonyos feltételekkel átengedheti. Ezért nem arról van szó, hogy egy tartozás miatt a végrehajtó egyszerűen „elárverezi” a haszonélvezeti jogot. A végrehajtás az ingatlan tulajdonjogát érintheti. Az ingatlan árverése azonban önmagában nem jelenti azt, hogy minden, az ingatlanra bejegyzett jog automatikusan megszűnik. Magyarul a tulajdonos megváltozhat, de attól még a haszonélvezet fennmarad az ingatlanon. A végrehajtási eljárásban azonban vannak olyan esetek, amikor az árverés következtében a haszonélvezeti jog is törölhető.

Mi történik, ha az ingatlan tulajdonosának van tartozása?

Gyakori példa, hogy a szülők a gyermeküknek ajándékozzák vagy más módon átadják az ingatlan tulajdonjogát, miközben maguknak holtig tartó haszonélvezeti jogot tartanak fenn. Ha később a tulajdonos jelentős tartozást halmoz fel, az ingatlan végrehajtás alá kerülhet, és akár árverésre is sor kerülhet. Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a haszonélvezeti jog megszűnik. Ha a haszonélvezeti jog az árverés után is fennmarad, az új tulajdonosnak azt tiszteletben kell tartania. A haszonélvező továbbra is jogosult lehet az ingatlan birtoklására, használatára, hasznosítására és a hasznok szedésére. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az árverési vevő nem feltétlenül költözhet be azonnal az ingatlanba, és nem feltétlenül használhatja azt szabadon. Ha például a haszonélvező lakik az ingatlanban, a fennmaradó haszonélvezet jelentősen befolyásolhatja az új tulajdonos lehetőségeit.

Mikor kerülhet veszélybe a haszonélvezeti jog?

A végrehajtási szabályok szerint az ingatlan árverésekor a bejegyzett haszonélvezeti jog főszabály szerint fennmarad. A Vht. 137. §-a azonban kivételeket is meghatároz. A haszonélvezeti jog nem terheli az árverési vevő tulajdonjogát, ha például a haszonélvezeti jog jogosultja maga is felel a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért. Szintén fontos kivétel, ha a haszonélvezeti jogot a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették. Ilyen esetben a később létrehozott haszonélvezet nem feltétlenül marad fenn az árverést követően. Ezért nem elegendő azt megnézni, hogy mikor került a haszonélvezeti jog a tulajdoni lapra. Azt is vizsgálni kell, hogy milyen jogcímen jött létre, mikor keletkezett, és milyen más jogok, például jelzálogjog terhelte már az ingatlant. 

A haszonélvezeti jog fennmaradásánál lényeges szempont, hogy a haszonélvező felel-e annak a követelésnek a kielégítéséért, amely miatt a végrehajtás folyik. Ha például a haszonélvező maga is kötelezett az adott tartozásban, a helyzete eltérhet attól, amikor kizárólag az ingatlan tulajdonosa tartozik. Ezért önmagában az, hogy valaki haszonélvező, nem jelent minden körülmények között teljes védelmet a végrehajtással szemben.

És, ha a haszonélvezőnek van tartozása?

Fontos különválasztani két dolgot. Az egyik az, hogy ki az ingatlan tulajdonosa. A másik az, hogy kit illet meg a haszonélvezeti jog. Ha a tulajdonos tartozik, az ingatlan tulajdonjoga végrehajtás alá kerülhet. Ha a haszonélvező tartozik, az ő saját vagyona és jövedelme kerülhet végrehajtás alá.

Mire figyeljünk végrehajtás esetén?

Nézzük meg a teljes tulajdoni lapot, részletesebben:

• ki az ingatlan tulajdonosa;
• milyen haszonélvezeti jog van bejegyezve;
• mikor és milyen jogcímen keletkezett;
• van-e az ingatlanon jelzálogjog;
• mikor keletkezett a jelzálogjog a haszonélvezethez képest;
• van-e más teher vagy végrehajtási jog az ingatlanon;
• a haszonélvező felel-e a végrehajtás alapjául szolgáló tartozásért.

Ezekből lehet megállapítani, hogy egy árverés esetén pontosan milyen jogok maradhatnak fenn.

Ha konkrét kérdése lenne, tegye fel Ügyfélszolgálatunknak!

Nem érdemes megvárni az árverést

Ha már végrehajtási eljárás indult, különösen fontos a konkrét iratok és a tulajdoni lap ellenőrzése. Egyetlen korábbi jelzálogjog vagy egy vállalt kötelezettség is jelentősen befolyásolhatja a haszonélvező helyzetét. Ha pedig a tartozás még nem jutott el a végrehajtási szakaszig, érdemes minél korábban felvenni a kapcsolatot a hitelezővel. A részletfizetés, fizetési megállapodás vagy más rendezési lehetőség vizsgálata sok esetben jobb kiindulópont lehet, mint megvárni, amíg a végrehajtási eljárásban az ingatlan értékesítése is felmerül.

A haszonélvezeti jog önmagában nem jelenti azt, hogy az ingatlan soha nem kerülhet árverésre, de az ingatlan árverése sem jelenti automatikusan a haszonélvezet megszűnését. A döntő részleteket az adott ügyben a tulajdoni lap, a jogok keletkezésének sorrendje és a végrehajtás alapjául szolgáló kötelezettség határozza meg.

Források: drszasz.hu, wagnerugyved.hu, jogado.hu