Visszakapcsolta a JÉGER-t Magyar Péter? Mit csinál a jégkármérséklő rendszer, és miért pörög ezen mindenki?
Óriási vihart kavart az elmúlt hetekben az országos jégkármérséklő rendszer (JÉGER) ügye. Miközben az ország egyik felében a pusztító jégesők, a másikban a drámai aszály miatt kongatják a vészharangot, a berendezések sorsa körül teljes lett a káosz. De mi is történt valójában? Tényleg kikapcsolták az egészet? Visszakapcsolják valaha? Utánajártunk a legfontosabb tényeknek, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba.
A nyár elején komoly finanszírozási vita alakult ki az újonnan felállt agrártárca és a rendszert működtető Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) között. A sajtóhírek szerint a minisztérium nem kötötte meg időben a szerződést, így az országos jégkármérséklő rendszer (JÉGER) hetekig csak csökkentett üzemmódban működött. A generátorokat kizárólag a legmagasabb, piros riasztás esetén indították be. Ennek sajnos meg is lett az eredménye: a június eleji viharok hatalmas jégkárokat okoztak a földeken és a lakóházakban egyaránt.
Amikor a viharkárok miatt egyre nagyobb lett a felháborodás, és a téma a nagypolitikába is beférkőzött, a kormányzat lépett, és nyár közepén újra biztosította a forrásokat. Ám ekkor egy újabb, még nagyobb probléma ütötte fel a fejét.
Tényleg elzavarja az esőt a berendezés?
Az Alföldön hetekig egyetlen csepp eső sem esett, a termés pedig szó szerint kiszáradt a földeken. A kétségbeesett gazdák körében futótűzként terjedt el az a tévhit, hogy az országos jégkármérséklő rendszer tehet az extrém csapadékhiányról. A közösségi médiában petíciók indultak, sokan a gépek azonnali leállítását követelték, sőt, olyan is előfordult, hogy egy generátorkezelőt halálosan megfenyegettek, mire az ijedtségében felmondott.
Ha a jégesővel kapcsolatos kérdésed lenne, ügyfélszolgálatunk ingyenesen válaszol.
A szakemberek hiába hangsúlyozzák folyamatosan, hogy a technológia nem tudja „elkergetni” a felhőket. A JÉGER mindössze annyit csinál, hogy a zivatarfelhők kialakulásakor ezüst-jodid hatóanyagot juttat a légkörbe. Ez megakadályozza a teniszlabda nagyságú, pusztító jégdarabok kialakulását, és helyettük sok apró jégszemcsét hoz létre, amelyek elolvadnak, mire földet érnek. Az eső mennyiségét a berendezés egyáltalán nem csökkenti, sőt, statisztikák bizonyítják, hogy idén nyáron ott is esett eső, ahol működött a gép.
Mi a helyzet most? Visszakapcsolják?
A pattanásig feszült helyzetben az agrárminisztérium úgy döntött, hogy magukra a gazdákra bízza a döntést. A NAK felmérésében ötezer termelőt kérdeztek meg, és az eredmény egyértelmű volt: a válaszadók több mint 66 százaléka az országos jégkármérséklő rendszer leállítására szavazott.
A kormányzat ennek megfelelően felemás döntést hozott. Az Alföld nagy részén kikapcsolták a rendszert, tiszteletben tartva az ottani gazdák kérését. A Dunántúlon továbbra is üzemel, mivel ott a többség a fenntartás mellett volt. Viszont itt is szigorítottak: a generátorokat mostantól csak 80 százalékos jégeső-valószínűség esetén indítják be a korábbi 50-60 százalék helyett.
Mit tehetsz te, ha közeleg a jégeső?
Mivel 2018-as indulása óta az országos jégkármérséklő rendszer most először nem nyújt teljes hazai lefedettséget, mindannyiunknak jobban fel kell készülnie. Ha az Alföldön vagy olyan térségben élsz, ahol leállították a hálózatot, fokozottan védd az értékeidet! Viharjelzésnél állj be az autóval egy fedett helyre, tegyél el mindent az udvarról, és mindenképpen ellenőrizd a lakásbiztosításodat. Ha pedig már megtörtént a baj, korábbi cikkünkben lépésről lépésre leírtuk, hogyan jelentsd be a viharkárt a biztosítónak, hogy a kártérítési összeget minél hamarabb megkapd.



