Kerti kutak bejelentési kötelezettsége: érthetően az aktuális szabályozásról

Több százezer embernek jelentett megoldást a 2023-ban elfogadott törvénymódosítás, amely rengeteg adminisztrációs tehertől szabadította meg a kúttulajdonosakat. A vízgazdálkodási törvény módosításának értelmében egyes kutak mentesülnek az engedélyeztetési kötelezettség alól, 2024. január 1-jétől a kutakkal kapcsolatos teendőket az határozza meg, hogy a kút vízkészletvédelmi szempontból milyen területen létesül. Mit jelent ez a gyakorlatban, kire vonatkozik a kerti kutak bejelentési kötelezettsége? Mindent a kútamnesztiáról és következményeiről.

2024-től teljes mértékben mentesülnek a hivatali procedúrától a háztartási, kerti kutak és a mezőgazdasági öntözési célú kutak tulajdonosai. Ez azt jelenti, hogy nincs szükség engedélyeztetési eljárásra és nem kell bejelenteni azokat az új, vagy már meglévő kutakat, amelyek

• mélysége nem haladja meg az 50 métert;
• nem érintik az első vízzáró réteget;
• háztartási és mezőgazdasági használatra szolgálnak;
• és vízkészlet-védelmi szempontból nem védendő területen találhatók.

A könnyítés azokra is vonatkozik, akik új kutat létesítenének és azokra is, akik korábban engedély nélküli, vagy a kiadott engedélytől eltérő kutat üzemeltetnek.

A szabályozás rendezi a sekély kerti kutak helyzetét is azzal, hogy meghatározza a háztartási vízigényt kielégítő kutak jellemzőit. A háztartási használatra létesített kút:

• mélysége nem haladhatja meg az 50 métert és nem érintheti az első vízzáró réteget;
• a vízfelhasználás nem lehet több, mint évi 500 köbméter;
• célja az ivóvízellátás vagy a háztartás vízigényének kielégítése;
• gazdasági célú öntözésre nem használható.

Kerti kutak bejelentési kötelezettsége

A kutakkal kapcsolatos esetleges bejelentési, engedélyezési feladatokat az határozza meg, hogy a kút vízkészletvédelmi szempontból milyen területen létesül. Az új szabályozás meghatároz kockázatmentes és kockázatos területeket. Utóbbi kategóriába hazánk területének 12 %-a tartozik, ezek a védendő ivó- és/vagy karsztvízbázisok. A kockázatmentes és a kockázatos területeket a vízkészletvédelmi országtérkép mutatja meg, amelyet az Országos Vízügyi Főigazgatóság készített el. A térkép online itt tekinthető meg.

Dr. Cseh Tibor András, a Magosz főtitkára korábban az agrokep.vg.hu-n foglalta össze, hogy melyek a teendők a 2024 után létesített kutaknál. Mint elmondta, ha olyan háztartási kutat fúratunk/ásatunk, amely sekélyebb 50 méternél és nem éri el az első vízzáró réteget, egyúttal nem is fekszik ivóvíz-vagy karsztbázison, úgy a 2024 után létesített háztartási kutaknál sem lesz teendőnk, automatikus lesz az engedély megadása.

Kockázatos területen vagy 50 méternél mélyebb kutaknál szükség lesz a Katasztrófavédelem engedélyére. A mezőgazdasági kutak esetében természetesen ugyanúgy védelmet élvez az ivóvíz-és karsztvíz bázisterülete, ilyen esetekben a Nemzeti Földügyi Központtól kell vízjogi engedélyt kérni.

Abban az esetben viszont, ha kockázatmentes területen fúrnánk/ásnánk kutat, továbbá az 50 métert és az első vízzáró réteget sem érnénk el, úgy egy bejelentéssel indíthatjuk el a folyamatot a Nemzeti Földügyi Központnál. Fontos, hogy ez utóbbi esetben digitális vízmérővel is fel kell szerelni a kutat.

Több lett-e a kút 2024-ben?

Hiába hatályos az év elejétől a kútamnesztia, az eddigi legforróbb és legszárazabb nyáron sem fúrattak több kutat a magyarok, mint korábban, legalábbis legálisan – írja a HVG. Kiemelték, az illegális kutak veszélyesek a használókra és az ország vízkészleteire is, és éppen azok kerülnek a legrosszabb helyzetbe, akik betartanák a törvényeket, és akiknek tényleg szükségük lenne a vízre. 

Az illegálisan fúrt kutak száma az elmúlt években jelentősen nőtt, mivel ezek olcsóbb alternatívát jelentenek a gazdák és a lakosság számára a szabályozott kutakkal szemben. Egy legális kút fúrása és engedélyeztetése akár 500 ezer forint is lehet, míg az illegális kutak fúrása olcsóbban, ellenőrzés nélkül történik.

A szakértők szerint azonban ez a rövid távú megoldás komoly környezeti és gazdasági károkat okozhat. Az ellenőrizetlen vízkivétel súlyosan megterheli a felszín alatti vízkészleteket, amelyek a klímaváltozás miatt már most is csökkennek. A kútamnesztia célja az illegális kutak legalizálása lenne, de a lapnak nyilatkozó szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy ez a lépés csak akkor lehet hatékony, ha szigorú szabályozással párosul. Különösen fontosnak tartják a fenntartható vízgazdálkodási módszerek és modern öntözési technológiák bevezetését, hogy a jövőben elkerülhető legyen a vízkészletek további kimerülése.

További problémát jelent, hogy a mezőgazdasági termelők és a lakosság egyre jobban függ a felszín alatti vizektől, mivel a felszíni vízkészletek gyorsan apadnak. A szakértők szerint a kormány vízgazdálkodási politikájában nem elég csak a kutak legalizálására fókuszálni. Átfogóbb megoldásokra, például víztározók építésére és a víztakarékos öntözési technológiák fejlesztésére van szükség. Ezek a beruházások viszont szintén jelentős anyagi terheket rónak mind az államra, mind a gazdákra.