Nyugdíjasként dolgozik? Ezt muszáj tudnia a fizetett szabadságról
Jár-e fizetett szabadság a nyugdíjas munkavállalónak? Attól függ, hogyan dolgozik: a vállalkozókra, a megbízási szerződés keretében, illetve a nyugdíjas szövetkezeteken keresztül foglalkoztatottakra más szabályok vonatkoznak, mint a munkaviszonyban állókra. Cikkünkben tisztázzuk, ki jogosult és ki nem fizetett szabadságra, betegszabadságra, illetve járhat-e táppénz a nyugdíjas dolgozóknak.
Gyakori tévhit, hogy a nyugdíjasoknak eleve nem jár fizetett szabadság. Bizonyos esetekben valóban nem, de a jogosultság azon múlik, hogy a dolgozó milyen formában végzi a munkát. A fizetett szabadság csak a Munka Törvénykönyve (Mt.) hatálya alá tartozó munkaviszonyban jár, vagyis aki fő- vagy részmunkaidős munkaviszonyt létesít, azt fizetett szabadság és betegszabadság is megilleti.
Más a helyzet, ha valakit megbízási szerződéssel alkalmaznak. Ennek lényege, hogy a megbízó valamely feladat, tevékenység ellátását rábízza a megbízottra. Lényegében minden olyan feladat ellátására szóló szerződés megbízásnak tekinthető, amely nem tartozik más szerződéstípusba és nem munkaszerződés. Ha a nyugdíjas ilyen szerződés keretében dolgozik, akkor neki nem jár fizetett szabadság, hiszen ez nem minősül munkaviszonynak.
Nyugdíjasként szövetkezeteken keresztül is vállalható munka. Egyik előnye, hogy ez a foglalkoztatási forma kevésbé kötött, mint egy teljes vagy részmunkaidős állás, a munkavállaló annyit és úgy dolgozik, ahogy számára megfelel. (Lehet ez 10 óra, de akár heti 40 óra is.) Ugyanakkor, mivel a szövetkezeti tagok kizárólag a ténylegesen ledolgozott órák után kapnak pénzt, fizetett szabadságra nem jogosultak.
Szintén nem jár szabadság annak a nyugdíjasnak, aki vállalkozóként dolgozik, hiszen önálló tevékenységet végez, nincs külön munkáltató és munkaviszonya sem, az idejét pedig saját maga osztja be.
Hogyan adózik a nyugdíjas munkavállaló?
Egy másik gyakori félreértés, hogy a „különböző típusú nyugdíjaknál” másként alakulnak szabadságok és a munkabér utáni adózás. Ilyen nincs: saját jogú nyugdíjasnak minősülnek, akik a nyugdíjkorhatár betöltésével mentek nyugdíjba, illetve azok a nők, akik a Nők 40 kedvezményes nyugdíjjal vonultak vissza 65 éves koruk előtt. Vannak más ellátások, ám azok nem tekinthetők nyugdíjnak: ilyen lehet például a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás. Ezek jogilag teljesen más kategóriába esnek.
A nyugdíjas munkavállaló munkaviszonyban szerzett jövedelméből kizárólag 15% személyi jövedelemadót (szja) vonnak le, társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót nem. Ennek ellenére a törvény alapján pontosan ugyanannyi szabadság jár nekik, mint bármelyik más alkalmazottnak.
Mennyi a nyugdíjas munkavállaló szabadsága?
A Munka Törvénykönyve szerint évente 20 munkanap alapszabadság jár. Az alap mindenkinél ugyanaz, nem számít, hogy valaki pályakezdő vagy nyugdíjasként dolgozik. Az alapszabadságra épül rá az életkor szerinti pótszabadság, ami 45 éves kortól plusz 10 nap. Ez alapján egy nyugdíjas munkavállaló életkora szerint évi 30 nap szabadságra lehet jogosult. A 30 napból évi 7 munkanapot a munkáltató köteles a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni. A fennmaradó napok beosztásáról a munkaadó dönt, de a jogszabály szerint előtte meg kell hallgatnia a dolgozó kéréseit is.
Részmunkaidő esetén sem csökken a szabadnapok száma, ugyanúgy 30 nap jár egy évre. A különbség csupán annyi, hogy a szabadság idejére járó bért a részmunkaidős (arányosan alacsonyabb) fizetés alapján számolják ki.
Tört év esetén, tehát ha a dolgozó év közben vállal munkát (például július 1-jén kezd), akkor a szabadság is csak arányosan jár. Egy féléves munkaviszonyra az éves 30 nap fele, azaz 15 nap vehető ki.
Kérhet-e fizetés nélküli szabadságot a nyugdíjas dolgozó?
Igen, bár ilyenkor nem érkezik fizetés, a saját jogú öregségi nyugdíjasoknak nem kell aggódniuk a tb-jogviszonyuk megszakadása miatt (ami az aktív korúaknál komoly költséget jelentene), hiszen ők a nyugdíjuk alapján továbbra is automatikusan jogosultak maradnak az ingyenes egészségügyi ellátásra.
Mi történik a bent ragadt szabadsággal?
A szabadságot pénzben megváltani a jogviszony fennállása alatt szigorúan tilos – a nyugdíjasoknál is. Erre kizárólag a munkaviszony megszűnésekor (például felmondáskor vagy a határozott idejű szerződés lejártakor) van lehetőség: ekkor a munkáltató köteles a ki nem vett napokat kifizetni a távozó dolgozónak.
Maradt még kérdése? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 2 napon belül válaszolnak.
Jár-e betegszabadság és táppénz?
Itt van a legnagyobb eltérés a normál szabályokhoz képest. A munkaviszonyban dolgozó saját jogú öregségi nyugdíjasnak ugyanúgy jár az évi 15 nap betegszabadság, ahogy egy aktív korú munkavállalónak. Erre az időszakra a munkáltató fizeti a bér 70%-át. Mivel az öregségi nyugdíjas munkavállaló mentesül a tb-járulék fizetése alól, a jog szerint nem minősül biztosítottnak. Ez azt jelenti, hogy a 15 nap betegszabadság kimerítése után táppénzre már nem jogosult. Ilyenkor igazolt távolléten lehet otthon, de arra az időre munkabér már nem jár neki, a megélhetését ekkor csak a nyugdíja biztosítja.
